Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Lelkészértekezlet Kültelken

Lelkészértekezlet Kültelken

A Szatmár-Kültelki Református Egyházközség adott otthont az egyházmegye őszi lelkészértekezletének. Kovács Sándor esperes bíztató prédikációja után egy svájci előadó, Christoph Papernoux tartott előadást a hugenottákról és a valdensekről.

Prédikációjában az esperes  a Lukács evangéliuma első részéből arról az Igéről beszélt, ami mindig erőt kellene, hogy adjon: „Istennél semmi sem lehetetlen!” Lehetelennek, kilátástalannak látjuk sokszor családi helyzetünket, egyházunk sorsát, jövőnket. Emberileg mindez sokszor reális is, de ne felejtsük el soha Istent is belevenni számításainkba, mert Nála nincs lehetetlen, és aki benne bízott nem csalódott még.

Ezután Higyed János házigazda-lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket. Örömét fejezte ki, hogy a lelkésztársai is bekapcsolódtak a gyülekezet ünnepségsorozatába, hiszen az elmúlt hetekben több mindenért is hálát adtak az Istennek: belülről felújították a templomot, új szószékkorona, új csillár ékesíti a templomot, elmúlt vasárnap a gyülekezet óvodája 10 éves születésnapját ünnepelte és most együtt a szolgatársakkal beszélgethetnek egy igei témáról a Reformáció emlékünnepe közeledtével.

Christoph Papernoux Sanct Gallen-i előadó a történelem vizein evezve a francia hugenották és valdensek felé irányította a figyelmet.

A valdensek (más néven lyoni szegények) egy Provence-ban a 12. század végén, Pierre Valdes által létrehozott, pápaellenes vallásfelekezet voltak, amely Európa-szerte elterjedt a középkorban. Az elveik már-már református elvek: pápai (és világi) tekintély helyett a Biblia tekintélyét ismerték el; az egyetemes papság elve alapján elutasították az egyházi hierarchiát és a különálló klérust, illetve az apostoli szegénységet hirdette. Tagadták a purgatórium létezését, a búcsút és a halottakért mondott imát.[1] Nemzeti nyelvű Bibliát használtak. Kálvin János emltést is tesz róluk az Institució előszavában, ahol azt mondja, hogy a felsőbbség ellen csak akkor kell fellázadni, ha az istenellenes.

Hugenották  néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve. Az elnevezés kezdetben gúnynévnek számított, ők saját magukat megreformáltnak, reformátusnak vagy kálvinistáknak nevezték.

Ha reformációról beszélünk, és a hugenották valamint az előreformátor valdensek szóba kerülnek, akkor elkerűlhetetlenül eszünkbe juthatnak az ellenreformátorok, inkvizitorok ténykedései és a Szent-Bertalan éjszakája, amikor rengeteg hugenottát mészároltak le. Ma már szinte elképzelhetetlennek tartjuk, hogy mit jelent az, amikor egy lelkipásztorra ráparancsolnak, hogy a következő vasárnap az utolsó prédikációját mondja el és két lehetőség közül választhat: vagy áttér katolikusnak, vagy szedje a sátorfáját és költözzön el, különben meghal.

Ezek az emberek megküzdöttek hitükért. A kérdés az, mi mit teszünk ma a hitünkért?

Szóljon hozzá