Vasárnap, május 12-én a Mikolai Református Egyházközségben az édesanyákat köszöntötték. A népes gyermeksereg versekkel és énekekkel tette szebbé, meghatóbbá, ünnepivé ezt a vasárnapot az édesanyák számára. Az Úrasztalán lévő csokorban a fehér virágok, azokat az édesanyákat jelképezték, akik már elmentek a minden élők útján, a pirosak pedig azokat az édesanyákat, nagymamákat, dédmamákat és keresztanyákat szimbolizálják, akik még közöttünk vannak – mondta Higyed István Levente lelkipásztor.
Mikolában idén nem volt konfirmáció, helyette Anyák-napi ünnepély lett, amely így egybeesett a nyugat-európai és tengerentúli anyák napi dátummal, május második vasárnapjával.
Az ünnepi igehirdetés – Jézus azért, mikor látja vala, hogy ott áll az ő anyja és az a tanítvány, a kit szeret vala, monda az ő anyjának: Asszony, ímhol a te fiad! Azután monda a tanítványnak: Ímhol a te anyád!” (János 19,16-27) – a kereszthez vezetett, ahonnan Krisztus, anyát és gyermeket egymásra bízott. Az új élet megszületésének fájdalma és öröme, az egymásra bízás gyötrelmesen-gyönyörűséges kapcsolatában teremheti meg a szeretet gyümölcseit.
A gyermekek és a vegyeskar együtt álltak ki a gyülekezet elé köszönteni szeretteiket, verssel, furulyaszóval, énekkel, kórusművel és sok szép virággal.
Legyen a dicsőség, a kereszten szenvedett és harmadnapon feltámadott Krisztusé, aki újból egymásra bízott szülőt és gyermeket.
