Kezdőlap / Református hírek / Bibliavasárnap – Vedd és olvasd!

Bibliavasárnap – Vedd és olvasd!

Március első vasárnapja a Biblia ünnepe. Ez azt jelenti, hogy szerte a világon, ezen a napon különösen hálát adnak az Isten népéhez tartozók azért, hogy Isten a kezükbe adta a Szentírást.

Adjunk hálát a Könyvek Könyvéért, a Bibliáért úgy, hogy olvassuk! Vedd és olvasd! Kezdje el olvasni a Bibliát, aki eddig hagyta porosodni valahol! Ne össze-vissza! Azt mondják, a legjobb az Újszövetséget elkezdeni. Minden nap néhány verset, úgy, ahogy reggelire is egy-két szelet kenyeret eszünk, nem egy kilós veknit, és másnap azt, ami következik. Jó azt megrágni is, nemcsak lenyelni egészben. Gondolkozni rajta egy kicsit. Ha már Isten szól hozzánk, már csak illendőségből is, válaszoljunk, néhány mondattal imádkozzunk. Kialakul egy kapcsolat az élő Istennel, akit nem mi képzelünk el magunknak, hogy hátha van, hanem aki van mindent megelőzően, és örökké. És annyira szeret minket, hogy a kis életünk fontos neki, amikor félünk, megbátorít, amikor tanácstalankodunk, tanácsot ad, csak oda kell tartani a fülünket, a lelki fülünket is, és kérni az Ő segítségét.

Szent Ágostonnak a negyedik és ötödik század fordulóján különleges élménye volt a Bibliával kapcsolatban. Édesanyja, Mónika három évtizedes imádsága után Isten elkezdett szívében munkálkodni. Egy alkalommal gyerekeket látott játszani, akik refrénszerűen kiáltozták: „Vedd és olvasd!” A korábban feslett életű Ágoston Teremtőjének biztatását hallotta az ifjak szavában: vedd és olvasd – a Szentírást. Nem tétovázott, hanem felcsapta az Újszövetségben Pál apostol rómaiakhoz írt levelét, ahol ezt olvasta: „Mint nappal illik, tisztességben járjunk: nem dorbézolásban és részegeskedésben, nem szeretkezésben és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.” (Róm 13,13–14) Így indult el Ágoston lelkében a Krisztushoz fordulás. Mert vette és kinyitotta, aztán olvasta és szívében forgatta az igét.

Nem tiltott könyv, mint ahogyan az volt bizonyos korokban és nem kerül érte börtönbe közülünk senki  aki olvassa, pedig a keresztyén misszionáriusok elmondása szerint sok vallási türelmetlenségéről ismert országban  még ma is büntetik az olvasását is. Meg­erő­sí­tő jel­le­ge is van e nap­nak, meg misszi­ói is. Meg­erő­sí­tő, hi­szen a ke­resz­tyén em­bert em­lé­kez­te­ti, mit is jelent Bib­liá­val a kéz­ben, a Szent­írás igé­i­vel a szív­ben él­ni. Misszi­ói is, hi­szen min­den ér­dek­lő­dő szá­má­ra rá­mu­tat ar­ra a pá­rat­lan kincs­re, amely több, mint nagy­sze­rű ol­vas­mány. Több év­ti­ze­den át ér­le­lő­dött és vált szo­kás­sá, hogy ezen a va­sár­na­pon gyűj­te­nek református egy­ház­köz­sé­ge­ink a Bib­lia ter­jesz­té­sé­re, az iratmisszióra.

Szóljon hozzá