2025. február 1-én, szombaton a kolozsvári Farkas utcai református templomban ünnepi közgyűlés keretében iktatták be dr. Kolumbán Vilmos Józsefet, az Erdélyi Református Egyházkerület decemberi közgyűlésén megválasztott 47. püspökét.
Az ünnepi istentiszteleten Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdette Isten igéjét a 133. Zsoltár alapján. Igehirdetésében a felolvasott igevers utolsó sorát emelte ki: „Csak oda küld áldást az Úr és életet mindenkor.” De hova küldi áldását az Úr? Csak oda, ahol a testvérek, az Isten népe egyetértésben él. Erre az egyetértésre pedig nagy szükségünk van, hangsúlyozta a püspök, mint ahogyan szükségünk van az Úrra, és arra az evangéliumra, amit ránk bízott. Szükségünk van Isten áldására, hiszen Ő azért lépett ki a világosságból Jézus által, hogy az áldott tulajdonságából részesítsen minket. .„Azt kérjük tehát, hogy áraszd ránk áldásodat, hogy az élet szolgái, az evangélium szolgái legyünk.” Ez az egység nem egyformaság, de egyetértésből fakad, ami azt jelzi, hogy Krisztusban mindannyian egyek vagyunk, hogy egyedül Istenben legyen a dicsőség. – zárta gondolatait a püspök.
A közgyűlésen Kolumbán Vilmos József eskütétele után az újonnan választott egyházkerületi tisztségviselők tették le az esküt, majd a Magyar Református Egyház Generális Konventjének püspökei és az Erdélyi Református Egyházkerület 15 esperese áldották meg a beiktatott püspököt.
Dr. Kolumbán Vilmos József az 1Kor 3,11 alapján hirdette az igét. Prédikációjában az Anyaszentegyház kaotikus időszakát idézte, amelyben az egyházi érdektelenség, a kulturális örökségek felszámolása kerülnek egyre inkább előtérbe. Az egyházak ennek megoldása érdekében keresik a megújulás, az újrakezdés lehetőségét, a külső kihívásoknak való megfelelés kényszere azonban időnként rossz válaszokat szülhet – hívta fel a figyelmet a püspök.
A megújulásra valóban szükség van, tette hozzá, de ne a külső elvárásokhoz igazítsuk a meglévőt. A megújulás csak akkor lesz sikeres, ha nem az egyházi élet szerkezetét változtatjuk meg, hanem a reformátori tanítás alapján mi magunk újulunk meg, felülvizsgálva gondolatainkat, azok alapján cselekedeteinket. Ahhoz, hogy megújulásunk valóságos legyen, olyan kiindulási alapra van szükségünk, ami megfelel Isten akaratának, kiállja az idők próbáját. Ez az alap nem más, mint Jézus Krisztus. Krisztusban van ugyanis egységünk és erőnk, az egyházak pedig addig erősek, amíg erre az alapra építenek. Fennmaradásuk is addig biztosított, amíg a Szentírást Isten változhatatlan igéjének tekintik. Ma pedig nagyobb szükség van az Evangéliumra, mint valaha. Nem kell a megújulás lehetőségét keresni tehát, hanem vissza kell találni az egyetlen alaphoz, Krisztushoz. „Püspöki szolgálatom alatt kizárólag arra az alapra kívánok építkezni, amelyről az igében szól Pál apostol. Felelősségem, hogy hűséges szolgaként munkálkodjak egyházam előmozdításáért, türelemmel és békességgel éljek a más egyházakkal való viszonyunkban, hogy közösen szolgáljuk Erdélyt és a mi Istenünket.”
Kató Béla emeritus püspök köszöntésében Geleji Katona István valamikori erdélyi püspököt idézte beszéde elején: „A püspök gondolja meg, hogy nem a hatalom vagy a rang, hanem a sorrend teszi őt elsővé, de nem azért, hogy a méltóság legnagyobb fokán fennhéjázzon, hanem azért, hogy még több munkát, gondot és terhet vegyen magára az egyháznak megtartatásárra, növelésére, kormányzására és megoltalmazására.” Beszédében felelevenítette a marosvásárhelyi közgyűlést, amelyen a beiktatott püspököt főjegyzővé választották. Elmondta: „Ajándékaid, képességeid, készségeid, elkötelezett, valóban fáradhatatlan munkabírásod az erőnek, a szeretetnek és a jóság lelkének vezetése alatt jelent meg előttem és hiszem, hogy sokak előtt is. Hálás a szívem, mert imádkozó, őszinte és alázatos, határozott és együttérző, tettrekész embert ismertem meg benned. Szívügyed Isten dicsősége, az Úr Jézus Krisztus szolgálata, a református egyházunk ügye. A gyülekezetek, a lelkipásztorok, az egyházi szolgálattevők, intézmények életének az ügye.” Kató Béla kitért a beiktatott püspök teológiai tanári munkásságára is, amely munka termését most maga ellenőrizheti le.
A nyugalmazott püspök hálát adott azért is, hogy az egyházkerületi választások békésen, konfliktusmentesen és szabadon zajlottak le. Elmondta, hogy az egyházkerület anyagi helyzete stabil, intézményhálózata kiterjedt, a gyülekezeti élet terén azonban van még tennivaló, ebben a vizitációk segíthetnek a mindenkori püspöknek, akinek legfontosabb jellemzője, hogy legyen víziója és küldetéstudata. Beszéde végén Kató Béla két jótanácsot fogalmazott meg, az első, hogy tapasztalata szerint a püspök nélkül is él az egyház, a másik pedig, hogy már kezdjen el saját maga helyett utódot keresni. Mert bár a közösség választ magának vezetőt, a mindenkori vezetők felelőssége az alternatívákat felmutatni.
Ambrus Attila, az Erdélyi Református Egyházkerület ügyvezető főgondnoka az ApCsel 20,28 versével köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében emlékeztetett, hogy a szolgálattevőket a Szentlélek hívta el Krisztus szolgálatára. „Az elhívást belülről és felülről kaptuk, így válhattunk Krisztus odaszánt életű követőivé. Isten tulajdonai vagyunk, s ezzel a belső szabadsággal lehetünk a közélet alakítói, így dolgozhatunk Isten dicsőségére és az emberek javára.” – jelentette ki a főgondnok.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke a 125. Zsoltár első versével köszöntötte az esemény résztvevőit. „Akik az Úrban bíznak … kitartanak minden viharban, bátrak és megingathatatlanok, mint Sion hegye. Azért bíznak az Úrban, mert ismerik őt, és figyelnek rá. És mert bíznak abban, aki jó pásztorként vezeti őket, sokan közülük maguk is pásztorokká lesznek. Közösségeik élére állnak, figyelnek a rájuk bízottakra, törődnek gondjaikkal, erőt adnak nekik, és megosztják velük az örömhírt.” – mondta a köztársasági elnök, aki szerint az új püspök és munkatársai tevékenysége az egész magyar nemzetre kihat. Az erdélyi magyarság jövője ugyanis az egész magyar nemzet számára sorsdöntő. Ezért az anyaországot is meghatározza az, hogy mi lesz Erdély református magyarságával, amelynek erősnek kell maradnia a következőkben is. Hangsúlyozta, Erdély földje a kőkemény helytállás földje. Hiába pusztította többszörös tatárdúlás, hiába tizedelték népét Basta gyilkosai, hiába semmizte ki Ceaușescu. Erdély magyarságát semmilyen csapás nem győzte le. Hitét és öntudatát nem veszítette el. A magyarok őrzik az anyanyelvet, a nemzettudatot, a kultúrát.
Ahhoz, hogy a történelem súlyos terhei a lelkeket ne megroppantsák, hanem felemeljék, nagy hitre, kitartó bizalomra és összefogásra volt szükség. Ebben vállalt kulcsszerepet a református egyház a köztársasági elnök szerint, aki kiemelte a református kollégiumok és más egyházi intézmények szerepét. A lelki és szellemi élet frissessége, a közösségi élet ereje évszázadok óta a keresztény kultúrában, a református egyházban bontakozik ki. A titkot nem csupán a szervezési módszerek, nem is a gazdag eszköztárak és infrastruktúra jelentették, hanem egyedül Ő, Akiben az Ige testté lett. Akit követve az emberek képesek megbecsülni, meghallgatni, és szeretni egymást. Mert nincs nagyobb összetartó erő annál, mint a hűség, amikor tudjuk, hogy számíthatunk egymásra, és a szeretet, amellyel örömmel hozunk áldozatot egymásért. Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy ismernünk kell tehát egymás örömét és bánatát, keresnünk kell azt, hogyan mozdíthatjuk előre egymás sorsát. Azt, hogy mit tehetünk mi magunk azért, hogy Erdély magyar gyülekezetei, közösségei életerősek és megingathatatlanok legyenek. Mindez mindannyiunk számára fontos. Mától pedig az új református püspök küldetése is.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint, amikor egy közösség vezetőt választ, akkor nem csupán tisztséget ad, hanem feladatot is: a hit életben tartásának, a közösségi összetartozás megerősítésének és a jövőbe vetett bizalom továbbadásának felelősségét. A politikus szerint Kolumbán Vilmos József az egyházkerület élére lépve arra vállalkozott, hogy folytatja azt a szolgálatot, amely Isten igéjének hirdetéséről, a közösség építéséről és a hit erejének átadásáról szól. Beszédében Kelemen Hunor a közösség megőrzéséről beszélt, amely szerinte a társadalom átalakulása és a felgyorsult élet miatt nem könnyű feladat. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, a közösségépítés ma fontosabb, mint valaha, hiszen megmaradni nem pusztán túlélést jelent, hanem azt is, hogy képesek vagyunk újraépíteni önmagunkat és jövőnket.
Kolumbán Vilmos József püspök a köszöntő beszédek után emlékeztetett, tizenkét évente van a református egyházban püspökszentelő istentisztelet. “Egy ilyen alkalom nem egy emberről, hanem rólunk, az erdélyi reformátusokról, a kereszténységről, de a református kereszténység egységéről is szól.” – jelentette ki s frissen beiktatott püspök.
Biztosította a jelenlévőket, hogy az evangélium hirdetésén túl a közösség építésére is elszegődött, a felvidéki reformátusoktól kapott palástját pedig az egység palástjának nevezve ígéretet tett, hogy a mindenható Istent és az egyházát úgy kívánja szolgálni, hogy „ennek az egyháznak a nevében tudjunk együttműködni mindazokkal, akik az Istent szolgálják.”
Az alkalmon, amelynek perselyes adakozását az ifjúság éve programjainak lebonyolítására fordítják, szolgált a Kolozsvári Református Kollégium kórusa Antal Zsuzsanna karnagy vezetésével és az erdővidéki gyülekezetek egyesített kórusa Fancsal Zsolt lelkipásztor vezényletével.
Forrás: reformatus.ro
Képek: Kiss Gábor
