– Gyökerek –
Még 1988-ban történt Szatmárnémetiben. Néhány református testvér, az egyik házi Bibliatanulmányozó alkalom alatt, amit én Mészáros Mihály vezettem, a misszióról, és annak gyakorlatáról beszélgettünk a Szentírás alapján. Az alkalom végén felbuzdulva mindannyian indíttatást éreztünk, hogy aktívan, képességeinkhez mérten bizonyságot tegyünk Jézus Krisztusról, esetleg egyéb módon is hasznos munkatársai legyünk gyülekezetünknek. Az elkövetkező alkalmakon egyre többet eset szó arról, hogy melyek azok a területek ahol valamilyen formában részt válalhatunk. A Jézustól kapott parancsolat, a Márk 16:15, nagyon fontossá lett számunkra, – sok más parancsolattal együtt – meghatározvaa kis csoport további életét. „Menjetek el széles e világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek”. Mészáros Mihály lelkipásztor az „ÜZENET” újságban közzé tett mondatait idézem, mivel tökéletesen kifejezi az alapítók akkori lelkületét:„Ez a vágy abból a keserűtapasztalatból született, évtizedek vajúdása után, hogy pontosan kifejezze azt a tényt,hogy Isten által megáldatott közösségeink főleg csak az egyházi élet vegetálására törekedtek, nem pedig az egyházunkon belüli misszió kibontakoztatására. Olyan új ifjúsági közösségek alakultak, amelyek célként tűzték maguk elé azt, hogy magukhoz hasonló bővülésre alkalmas, újabb közösségek születéséhez járulnak hozzá munkájukkal református egyházunk keretén belül.”(Az idézet: Immánuel Missziós Közösség (IMK)-múlt, jelen és jövő! Című írásból, szignálta: Mészáros Mihály. Megjelent az ÜZENET című református lapban, 1992 december 23-24 számában, 10 ol.) Még a forradalom előtteldöntöttük, ha lehetőségünk lesz, intézményes keretek között szeretnénk a tevékenységünket végezni,Immánuel Missziós Közösség néven. Az alapítók már az elején kikötötték, ha elég erősé válik a misszió, megszüntetik a szervezetet, és mozgalommá alakulnak át. Megpróbáltuk bejegyeztetni Erdélyben, de a román hatóság már az elején számtalan, nehezen teljesíthető akadájt gördített a bírósági bejegyzés folyamta elé. Ennek ellenére az Istenbe vetett hit, a missziós feladatok végzése, továbbra is erőt adott. Felismertük, hogy nem fontos kötődni semmilyen intézményesített rendszerhez ahoz, hogy tegyük a dolgunkat mindannyian ott ahol élünk. Az idők folyamán egyre több segítő testvérrel hozott Isten össze bennünket, Erdélyben és külföldön egyaránt. Végül, újabb fordulat vette kezdetét, 1990 december 23-án a Szatmárnémetiben megtartott alapító közgyülés jegyzőkönyvét, Magyarországon, a Fővárosi Bíróság elfogadta, és 3432 sorszám alatt, az egyesületek névsorába felvette, mint Független Nemzetközi Szervezetet. Az Immánuel Missziós Közösséget 10 személy alapította. Tagjai között két magyar állampolgár (a Rózsatéri Ref. Gyülekezetből Bartha József és felsége, Bartha Józsefné), és nyolc magyar nemzetiségü román állampolgár hozta létre. A fő tevékenységi terület továbbra is Románia maradt, az anyagi hátteret viszont a magyarországi testvérek adományai biztosították. Mivel önnálló jogi személy státuszunk volt, bizonyos elönyöket biztosított a szervezeti keret. Pl. – rugalmasabb kapcsolatteremtést külföldi szervezetekkel, a hasonló célokat támogató, magyarországi intézményekkel való egyszerübb együtműködés lehetősége, mint /nonprofit/ egyesület biztosította számunkra az adómentes működést, a vám jogszerű használatát és az ebből adódó bizonyos kedvezmények igénybevételét, a könyvmisszióhoz szükséges könyv adományokhoz egyszerűbben jutottunk hozzá. Az előnyök mellett, viszont felelősséggel vállaltuk, hogy az alapszabályzatban rögzített rendelkezéseket pontosan fogjuk követni. Bizonyosan felmerül a kérdés az olvasókban, milyen konkrét célokat tűztek ki az alapítók 1990 decemberében? Milyen volt a lelkületete a közösségnek? És hogyan alakult az Immánuel Missziós Közösség további élete az évek folyamán? A leghitelesebb forrásból, az akkori alpszabályzat dokumentumaiból néhány kivonatolt gondolat, választ adhat a felvetendő kérdések egy részére:
„Az Immánuel Missziós Közösség nem új vallási felekezet! Mint egyesület független, pártsemlegesnemzetközi szervezet, és önkörmányzati elv alapján működik. Célja a BIBLIAI ismeretek, az Evangélium terjesztése anyagi, technikai és szellemi úton, a világ hasonló közösségeivel való együttműködés az Evangélium terjesztése érdekében.
Feladata: Missziós munkára felkészítő Biblia iskola létrehozása, ezek szervezése és működtetése. Létrehozni szervezetten működő, anyagilag is független, kis létszámú testvéri közösségeket, akik önnállóan tudnak működni, és környezetükben hirdetni az Evangéliumot. Igehirdető összejövetelek szervezése és lebonyolítása. Vallásos jellegű kiadványok nyomtatása és terjesztése. A Missziós Közösség kizárólag adományokból tartja fenn magát, tagjai nem fizetnek tagdíjat.” Nagyon fontos volt számunkra a következő dokumentum kivonat is, mivel hűen tükrözi a misszó lelkületét mind e mai napig:
„Az Immánuel Missziós Közösség elútasít minden olyan szellemi irányzatot, melyet a New Age mozgalom képvisel, szervezeteikkel, sem tagjaival nem tartunk kapcsolatot, valamint elzárkózunk a kegyelmi ajándékok minden olyan gyakorlati alkalmazásától, amely nem a Szentíráson alapszik! Minden tevékenységünket a Biblia tanítása határozza meg!
Néhány adat a misszó munkásságáról, amihez újra idézek /Mészáros Mihály lelkipásztor testvérünk írásából/ – az előbbiekben már pontosított ÜZENET gyülekezeti lap ugyanazon cikkéből: „1) 1990 januárjától 6 kis könyvszállítmányból 15 könyvtárat létesítettünk, kb. 100 kötetnyi könyvalappal egy- egy könyvtárban.Az évek folyamán további könyvtárakat létesítettünk vagy a már meglévőket gyarapítottuk könyvekkel kb 100 könyvtárat Erdély külömböző részén.Legtöbet a könyvekből az Evangéliumi kiadótól kaptunk. 2) 1992 július 15-22 között Szatmárnémetiben egyhetes Biblia- iskola alapfokú képzését rendeztük meg. A magyarországi Biblia-szövetség Pécelen (Pestmegye) már régóta működőBiblia-iskolájának anyagát tanulmányoztuk át. Valamint kiegészítettük a ma élőkeresztyén és nem keresztyén vallások, a Taizé és a New Age mozgalom vázlatos ismertetésével. Az így összeállított anyagot Dr. Molnár János professzor ellenőrizte. A munka 5 teológus vezetésével zajlott kle. A hallgatók az ország különbözőrészéről jöttek, a belmissziót támogató lelkipásztorok gyülekezeteiből. A szállást és a mindennapi étkezést a misszió biztosította.” . . . Az IMK más munkái közül megemlítjük még a bibliai témájú videofilmekkel való missziózást falvakon, valamint az aktív részvételt a gyülekezeti evangélizációs alkalmakon és az ifjúsági munkában.” Máraz első Biblia iskola megrendezésekor aktív szerepet válaltak a magyarországi testvérek, pénzadományaikkal és egyéb eszközökkel biztosítva az optimális feltételeket a szervezők számára. Kiemelném a Budapest- Pasaréti református gyülekezetet és akkori lelkipásztorát Cseri Kálmánt, a magyarországi Biblia-szövetséget, a Rózsatéri ref. gyülekezet presbitériumát és lelkipásztorát, Ablonczy Kálmánt, id. Dr. Gyökössy Endre ny. lelkipásztort. A kezdeti tapasztalataink és a szervezési hiányosságok kiértékelése után, folyamatosan készítettük elő a következő alkalmat, amit már 10 naposra terveztünk. Sokféle segédeszközre, Bibliákra és egyéb kiegészítő irodalomra volt szükség, amit egy éven belül biztosítani kellett. „Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok szine elé!” Zsolt. 100:2, Így1993–n Maroscsúcson rendeztük meg a Biblia iskolát, első és másod év. 1994-n Mezőpaniton került megrendezésre (júl. 12-23), ahol már első-másod- és harmadéves hallgatók vettek részt. Itt vált a Biblia iskola „himnuszává” a hallgatók legkedveltebb éneke, a „Tékozló fiú ki messze vagy…”. Mezőpaniton már 87 hallgató, tíz romániai megyéből érkezett. Az előadásokat tíz teológus vezette, egyéb szervezési feladatokat, adminisztrációt két szolgálló testvér közreműködése segítette. Az 1994-s esztendő fordulópont volt az Immánuel Missziós Közösség életében. Ugyanis ebben az évben döntött a Szatmárnémetiben összehívott közgyűlés arról, hogy megszüntei a szervezeti keretet, és átalakul mozgalommá. Elég nagy volt a taglétszám is, a kapcsolatok már kiépültek, az anyagi források kirajzolódtak, így az alapítók kezdetben kinyilvánított akaratával teljes összhangban volt a közgyűlés határozata. A magyarországi képviselet tisztségviselői az alapítástól a megszünésig: elnök-Major István András, alelnök- Bartha József, titkár- Bartha Józsefné. Ettől kezdődően felvettük az IMMÁNUEL – KERESZTYÉN MISSZIÓS MOZGALOM nevet, és mindenki továbra is úgy végezte feladatait mint azelőtt. A következő évben 1995-n Szilágyperecsenben került sor a Biblia iskola megrendezésére, 1996-n Nagysolymos adott otthont a rendezvénynek, 1997- Szolokma, 1998- Hosszúmező, stb. és továbra is Isten kegyelméből minden évben megtapasztalhattuk a gondviselő szeretetet. „Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel.” Márk 16:20, Egy nagyon fontos előzménye mindig volt ennek a missziós szolgálatnak, a munkatársak,a református lelkipásztorok,teológusok és a gyülekezeti testvérek kitartó imádsága!
SOLI DEO GLORIA
Kelt Szamosdob 2011-08-11
Mészáros Mihály református lelkipásztor