„Boldog az a szolga, a kit az õ ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál!” (Lk 12,43)
Ugye nem gondoltad volna kedves olvasó, hogy így hétfői napon egy mondatban találod azt a két szót, hogy munka és boldog.
Pedig hozzátartozott az édenkerti idillhez is, hiszen azért helyezte Isten az embert az Éden kertjébe, hogy művelj és őrizze azt. Tehát a munka nem átok, csak mi tesszük átkossá bogáncsainkkal, szurkapiszkálásainkkal, könyökléseinkkel, karrierizmusunkkal. Az Istennek való szolgálatunk azonban nem lehet ilyen, vagy ha ilyen, akkor biztos, hogy nem boldog.
A szolga boldog, mert munkában találja az Ura, azaz nemcsak akkor boldog, amikor jön az Ura, hanem akkor is, amikor dolgozik. Átnyúlik tehát a Krisztus visszajövetelében való boldogságunk a mi siralomvölgyünkre is, így nemcsak átvészelhetjük a mai napunkat, hanem boldogok is lehetünk.
Igazán boldog lettem ma ettől az Igétől. Te akarsz-e boldog lenni?
Ámen!
Rácz Ervin
Erdőd