2011. szeptember 2.

Jn 17,15
Olvasandó: Jn 17, 9-19

“Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól.”

A mindenkori hívő ember számára, talán a legcsodálatosabb krisztusi megerősítés a fenti vers. Hisz akár szükséghelyzetben legyünk, akár vészek között, amikor úgy érezzük, szeretnénk egy kicsit kiszállni, és kívülről szemlélni a mindennapok sokszor gyilkos forgatagát, Jézus megerősít: “nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól”.
És ez erőt adminden helyzetben. Végigtekintve a keresztyénség 2000 éves történetén, a helyüket igazán azok tudták megállni, akik a problémákkal szembenéztek, akik nem bújtak el a világ elől, nem futamodtak meg. Igen, sokszor könnyebb, egyszerűbb és praktikusabb lenne a világból kiszállni, de Ő, Aki tudja mi számunkra a legjobb, Atyjával való beszélgetésében azt mondja: a legjobb, ha itt maradnak megerősítve. Ez többet ér, mint a megfutamodás. Mert ha elfutunk, úgy, mint Mózes, mint Jákób, a kiinduló ponthoz egyszer vissza kell térnünk. De mindketten Isten erejével felvértezve tértek vissza, megvívott harcokkal a hátuk mögött. És erősek voltak. Nem önmagukban és önmagukért, nem a megvívott harcokért, hanem azért, mert Isten megerősítette őket.
Ezt az erőt és biztonságot akarja adni nekünk is. Mit jelent, hogy elfogadod? Hogy megőriz a gonosztól.
Ámen

Varga Botond,

Szatmár-Németi

Vélemény, hozzászólás?