2011. augusztus 23.

János 15:1-8

“Én vagyok az igazi szőlőtő….”

15:1a

Isten népét az ószövetségi kijelentésben úgy ismerhetjük meg, mint aki a Mindenható által plántált szőlőskert. A nép feladata a gyümölcstermés lett volna, amit elmulasztott véghezvinni. Hűtlennek és gyümölcstelennek bizonyult, ezért az Atya elküldte az idők teljességében az Ő egyszülött Fiát, aki most magáról kijelenti: “Én vagyok az igazi szőlőtő”. Az ember nagyon jól tudja, hogy minden gyümölcsfa fontos része a “tő”. Onnan indul ki minden, ami az adott növény számára fontos élet és táplálékot adó szerepet tölt be.

Mindezen kívül a csemete azon részén történik az oltás, majd abból indulnak ki az újabb és újabb hajtások amit évről-évre a vadhajtásoktól metszeni kell, míg végre esztedők múltával a reménységgel elültetett fa “vesszői” gyümölcsöt teremnek. Krisztus az ilyen szőlővesszőhöz hasonlítja a keresztyén embert, aki növekszik az Úr Jézushoz való hasonlóságban. Az ilyen vesszőnek is szüksége van metszésre, azaz tisztításra, de fontos a tövön való megmaradás. A vessző számára a szőlőtövön való maradás azt jelenti, hogy egész életét és táplálékát onnan veszi. Legyen Ő ma számunkra a legfőbb táplálék! Ámen!

Ilonczai Zsombor,

Szárazberek

Vélemény, hozzászólás?