Jubileumi szakaszához érkezett az ugocsai presbitertalálkozó, mely immár a 20. alkalommal került megrendezésre. November 26-án, délután a Túrterebesi Református Templomban gyűlt össze hat ugocsai gyülekezet – Halmi, Tamásváralja, Kisbábony, Dabolc, Nagytarna, Túrterebes – lelkipásztora, gondnoka és presbitere, hogy tovább éltessék a hagyományt, együtt hívják segítségül az Urat és tanácskozzanak a jövőre nézve.
A vasárnap délután 16 órakor kezdődő találkozó istentisztelettel kezdődött. Igét hirdetett Nt. Kiss József, Szatmár-Németi lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző, aki a 2Móz 3,1-6 alapján tolmácsolta az ÚR üzenetét. Igehirdetésében kiemelte, az Úr ma is szolgálatra hívja el az övéit – lelkipásztorokat, presbitereket, gyülekezeti tagokat – ahogyan azt hajdan, szolgájával Mózessel is tette. Mózes apósának, Jetrónak a juhait legeltette, amikor eljutott az Úr hegyéhez a Hórebhez és találkozott Istennel. Ma, az ugocsai lelkipásztorok, gondnokok és presbiterek, a túrterebesi Hóreben, vagyis az Úr terebesi templomában jelent meg az Úr és hív a neki való szolgálatra. Biztatott arra nézve, hogy mindig figyelni kell erre a szolgálatra, nem csak ilyen jeles, jubileumi alkalmakkor, hanem a mindennapokban, otthon a családban, a munkahelyen, a közösségekben. Bár a gondnoki és presbiteri tisztségek egy bizonyos időszakra szólnak, Isten elhívása és követése egy éltre szóló feladat – mondta az igehirdető.
Istentisztelet után, Varga Tamás Sándor a házigazda gyülekezet lelkipásztora köszöntötte a gyülekezetet elmondván, hogy sok jelenlévővel ellentétben számára ez az első alkalom, amikor részt vehet ezen a regionális presbitertalálkozón. Számára ez a mélyvíz, hiszen csupán 3 hónapja nevezték ki a túrterebesi gyülekezet élére s rögtön egy ilyen rangos esemény megszervezésének súlya került a vállaira. Hála az Úrnak azért, hogy ezt a megtisztelő feladatot nem egyedül kellett hordoznia, hiszen Kornis Ágnes gondnokasszony és a 8 tagú presbitérium lelkesen segítette munkáját.
Előbb Nt. Kiss József főjegyző köszöntötte a találkozó résztvevőit, egy kis anekdotát felelevenítve a gyülekezethez kötődő emlékeiről. Ezek után presbitertalálkozó megálmodói és alapítói nevében, mint rangidős Nt. Fodor Lajos, nyugalmazott lelkipásztor, aki Halmiban szolgált köszöntött, hálát adván a fiatal kollégákért, akik nem hagyták feledésbe merülni ezen kezdeményezést, majd megemlékezett azokról a lelkipásztorokról, gondnokokról és presbiterekről, akik már nem lehetnek közöttünk. Emlékük legyen áldott. Illés Jenő, a Szatmári Presbiterszövetség elnöke is köszöntötte a jelenlévőket és kiemelte, hogy a régió gyülekezetei önszervező módon immár 20 éve megszervezik ezt a találkozót.
A köszöntések után előadás következett, melyet dr. Somfalvi Edit a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára tartott ,,A dicséret szárnyakat ad” – címmel. Otthonosan érezve magát – hiszen több éven keresztül szolgált Túrterebesen – arra hívta fel a gyülekezet figyelmét, hogy milyen keveset dicsérjük egymást, s azt a keveset is rendre elrontjuk, vagy azért mert, rossz időben tesszük, vagy mert érződik, hogy nem szívből jön. Előadását egy kérdéssorozattal kezdet: ,,Mikor dicsértek meg legutoljára? Mikor dicsértél meg valakit legutoljára? Mikor dicsérted meg a lelkipásztorodat?” A kezdeti mosolyt döbbenet váltotta az arcokon, amikor félve 1-2 kéz emelkedett csak a magasba. Fontos a helyes dicséret. Még fontosabb a név szerinti és emberek előtti dicséret. Hiba a megérdemelt dicséretet elutasítani vagy elütni, akár jól hangzó frázisokkal is. Ha mindig elutasítjuk, egy idő után elmarad, pedig szükségünk van rá. A helyén mondott dicséret felüdíti a másik embert, szó szerint szárnyakat ad neki. Ne spóroljunk vele, mert szüksége van keresztyén embernek is az elismerésre és a dicséretre. Az előadó feladatként arra buzdította a megjelent gyülekezeteket, hogy írjanak magukról és egymásról is dicsérő levelet az egyházmegyének. Lássuk mennyire ismerik a saját-, és a szomszéd gyülekezetet. A dicséret kimondásához és elfogadásához is alázatra van szükség. Csak így tudjuk majd helyesen dicsérni a mi Urunkat is – mondta az előadó.
A 20. Ugocsai Presbitertalálkozó, szeretetvendégséggel ért véget, ahol a gyülekezetet megbeszélték teendőiket, javaslat érkezett egy tavaszi találkozó megszervezésére is. A jövő évben a Jakabi feltétel mellett a Halmi Református Egyházközség vállalta a házigazda szerepét.
