“N melyek pedig bosszankodtak magukban-“ (M rk 14,4a)
“A bosszankod s az ostob k sz v ben tany zik“, olvashat a Pr dik torok k nyv b l (7,9). A nyugtalankod s, forrong s, d h s zs rt l d s, azaz a bosszankod s form i mindennapjainkhoz tartoz l lekrombol val s g. M r a Biblia els lapjain arr l olvashatunk, hogy a K inban csir t hajtott bosszankod s olyan nagyra n tt, hogy meg lte testv r t, belt.
A fenti Ige meg llap t sa az irigyked n p sz v ben fogalmaz dik meg akkor, amikor Beth ni ban, Simon h z n l vacsor zik J zus s egy asszony dr ga n rdusolajjal keni meg fej t. A Mester, a n ppel ellent tben, hely nval nak min s ti az asszony tett t. T bben okoskodnak, k rd seket fogalmaznak meg s azon tanakodnak, hogy jobb lett volna m s c lra haszn lni az rt kes kenetet.
Az ember az ta mit sem v ltozott, ugyanis legt bbsz r azon bosszankodik, amin m r v ltoztatni nem tud, ami m r megt rt nt. Jobb lett volna gy vagy gy- – hangoznak a “h bor ut n sok a h s” szavai. Ugyanakkor k rd seket tesz fel m soknak s kev sb k rdezi nmag t, pedig “semmi sem v ltoztatja meg jobban let nket, mint az nmagunknak feltett k rd sek” (Greg L.).
Bosszankod s helyett v laszd a m lt lez r s t, s l gy nyitott a jelenben J zus szavaira, hogy olyan v laszokat tudj l adni k rd seire, melyek a j v det teljesebb s boldogabb teszik.
men.
Kir ly Lajos,
Batiz