„Beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, megkérte, hogy vigye egy kissé beljebb a parttól, majd leült, és a hajóból tanította a sokaságot.” (Lk 5,3)
Jézus beszáll Simon hajójába. Itt kezdődik minden a számára. Nem egy sikeres időszakban, de a legnagyobb nyereséggel végződik a történet. Nem a zsákmányra gondolok, hanem arra, hogy Jézus belép a hajójába és része lesz életének. Jézus beszállhat a te hajódba is. Kész-e a szíved erre? Kiszorítottál-e minden büszkeséget, önmegvalósítási tervet és erzed-e azt, hogy szükséged van Jézusra. Mindent is megpróbáltál nélküle. Technikák, módszerek, utak, csőd lett a vége. Vagy még mindig vannak más ötleteid, cseleid. Mikor jössz rá, hogy Jézusra van szükséged?
A parttól egy kicsit beljebb kellett menni. Pedig már minden porcikájával a partot akarta érezni. A biztonságot, a szilárd talajt. Elege van a vízből, a hullámokból, a sikertelenségből. Ez nem lehet igaz. Erőnk teljesen elhagy, már készek lennénk feladni, amikor Jézus azt mondja, most kezd el, de velem.
Nem lehet igaz, hogy most leül és tanít. Pont erre nincs szüksége a fáradt embernek. Pláne a kudarccal teli életnek. Még az hiányzik, hogy itt neki valaki papoljon. Hát nem érti, hogy ő most legszívesebben elbújna a világtól szégyenében? Csőd az élete, csőd minden próbálkozása, ő maga egy csődtömeg. És akkor most meg prédikációt kell hallgatnia. Áh!
Nem tudjuk, hogy miről szólt ez a prédikáció, lehet te sem tudod már, miről is szólt pontosan a tegnapi igehirdetés. De tudnod kell, hogy Jézus nem tart téged csődtömegnek, lúzernek. Vele nem lehetsz vesztes, sőt méltónak tart arra, hogy a te hajódból is tanítsa a sokaságot. A te példádon keresztül is akar világítani. Tudom, hogy úgy érzed, alkalmatlan vagy erre. De hát éppen ez a lényeg. Hagyd szóhoz jutni őt, engedelmeskedj és a többi majd meglátod! Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka