,,Erre Izráel fiai mindnyájan kivonultak, és összegyülekezett a nép az ÚRhoz Micpába, egy emberként, Dántól Beérsebáig, még Gileád földjéről is.” – (Bir 20,1)
A Bírák könyve végéhez közeledve az izgatottság egyre erősödik bennünk. Mi lesz ebből? Mi lesz ennek a vége? Talán most is megszólal bennünk ez a kérdés. Mi következik most, amikor azt olvastuk, hogy egy asszony a nemi erőszakba belehal, aztán a férje megöli a másodfeleségét. Kiküldi a törzseknek jelezve, hogy milyen kegyetlen dolog történt. Beleremeg-e a szívünk, amikor mindez az Isten népe életében történik. Felsejlik -e ,,minden bűnre hajlandóak. csakis Isten Lelke segíthet. Ő megteszi. A nép egy emberként cselekszik.
A nép egy emberként cselekszik. Tragédia kell ahhoz, hogy az egység megvalósuljon? Eszerint igen. Hadd ne várjuk meg a bajt, ahhoz, hogy egy emberként tudjunk cselekedni. Jézus az egységért imádkozott. Tedd meg te is.
De nem csak értük könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Legyenek mindnyájan egyek. Amint te, Atyám bennem vagy s én benned, úgy legyenek ők is eggyé bennünk, hogy így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. Megosztottam velük a dicsőséget, amelyben részesítettél, hogy eggyé legyenek, amint mi egy vagyunk:én bennük, te bennem, hogy így ők is teljesen eggyé legyenek, s megtudja a világ, hogy te küldtél engem, és szereted őket, amint engem szerettél. Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol vagyok, s lássák dicsőségemet, amelyben részesítettél, mivel már a világ teremtése előtt szerettél. – (Jn 17,20-24). Ámen.
Törő Attila,
Patóháza