Velünk az Isten – 2023. március 12.

,,Van olyan út, mely helyesnek látszik az ember szeme előtt, és vége a halálba menő út.” – (Péld 14,12)

Megtudja-e állapítani az ember magától, hogy mi a helyes, mi a jó és mi a rossz? Sok ember élettörténete azt bizonyítja, hogy erre a kérdésre igennel válaszolt. Azt gondolta magáról, hogy értelemmel felruházott lény, vannak tapasztalatai és ezekre alapozva valóban képes helyesen dönteni, amikor válaszút elé állítja az élet. A valóság azonban ráébresztette arra, hogy amit ő jónak tartott, az bizony végül rossznak minősült. Akkor hát hogy is van ez: képes-e az ember magától jó tenni vagy nem? A ítélete helyes-e, vagy nem minden esetben? Szüksége van segítségre vagy tényleg boldogul magától mindig?

A bűneset utáni emberről azt írja Pál apostol a 14. zsoltár szerzőjét idézve: „Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek, nincs, aki jót cselekedjék, nincsen csak egy is”(Róm, 3, 12). A bűn megrontotta a helyes ítélőképességünket és ezért nem tudhatjuk, hogy mi az igazán jó és rossz. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az sok esetben csapdába esik, és ártani fog mind magának, mind másoknak. És valóban az ilyen élet a halálba menő úton halad. Az szokott történni, hogy amikor valami rosszul sül el, akkor azzal védekezik az ember, hogy én csak jót akartam. Erre mondta valaki egyébként nagyon találóan, hogy a pokolba vezető út sokszor jó szándékkal van kikövezve.

Nem elég tehát jót akarni, cselekedni is kell azt. Láthattuk az eddigiekből, hogy ez magunktól nem megy, tehát szükségünk van segítségre. Isten az, aki ebben eligazítást tud adni nekünk. Tőle tanulhatjuk meg mi a jó és mi a rossz, hiszen ő egyedül annak tudója, ismerője. Mikeás könyvében így olvassuk: „Megjelentette neked, ó ember, mi legyen a jó, és mit kíván az Úr tetőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel”(Mik. 6, 8). Nos, ne a magunk bölcsességére, úgymond felvilágosult értelmére támaszkodjunk, hanem minden esetben az egyedül bölcs Istenre figyeljünk, és azt mondjuk jónak illetve rossznak, amit ő tart annak. Így a mi utunk az életbe menő út lesz. Ámen.

 

                                                                                                                      Szilágyi Balázs,

                                                                                                                      Szatmár-Láncos

 

 

Vélemény, hozzászólás?