„És meglátva messziről egy zöldellő fügefát, odament, hátha talál valamit rajta, de odaérve levélen kívül mást nem talált rajta, mert még nem volt itt a fügeérés ideje.” (Mk 11,13)
A keresztyének gyümölcstermésének nincs megszabott ideje. „A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, hosszútűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.” (Gal 5,22) Ez vagy van, vagy nincs.
Nincs olyan, hogy ünnepnapokon kihozom, kierőltetem, kipréselem magamból, hétköznapokon pedig elfelejtem. Jézus nem színészkedésre hív, amikor követésre serkent, hanem teljesen átadott életre. Hamarosan itt az ünneptelen félév, akkor is van gyümölcstermésnek ideje. Ebből nem lehet szabadságra menni.
A fügefa nem a leveléért van, hanem a gyümölcséért. Egyébként a levél is szép zöld. Az ember nem azért van, hogy jól nézzen ki az instán, hanem amikor Jézusnak szüksége van, legyen neki meghosszabbított keze. Légy készen és abban a helyzetben, amiben vagy, ott, ahol vagy, teremj megtéréshez illő gyümölcsöt. Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka