“Ne emlékezzetek a régiekről, ne gondolkodjatok a korábbi dolgokról!” (Ézs 43,18)
Nagyon szeretem a történelmet. 9 éven át egyháztörténeti vetélkedőt szerveztem, jó volt a régi dolgokból tanulni. Éppen ezért a fenti Ige kicsit olyan, hogy átugranám, de ehelyett inkább helyén kell értelmezni, és a helyén kell mondani, mert csak a helyén mondott Ige aranyalma ezüsttányéron (Péld 25,11), a rosszul mondott Ige csak beolvasás és inkább rothadt alma.
Mi a baj az emlékezéssel? Az, hogy le tud bennünket bénítani. Pontosan úgy, mint Lót felségét, aki hátra tekintett és sóbálvánnyá meredt. Az életet a jelenben éljük, és előrefelé, nem pedig hátra. A visszapillantótükör fontos, de nem véletlenül nevezik így, és nem visszamerengő tükörnek. A távoli célok megfogalmazása is jó, de itt azt is el kell mondani, hogy előre aggódni nem érdemes, mert a mai napra kaptunk erőt.
A ma közösségei, gyülekezetei modern gyülekezetek kell, hogy legyenek, ami azt jelenti, hogy aktuális kérdésekre aktuális válaszokat kell adni. És a Bibliának, lám, vannak aktuális üzenetei, sőt mindegyik az: nem tudom, mi az, ami lehúz-, visszaránt a múltadból. Ne agyalj rajta! Azon már nem tudsz változtatni, de újra tudod értelmezni azáltal, aki a kedvünk ellenére való dolgokban türelmet ad. Ámen!
Rácz Ervin,
Szigetlanka