,,Menjetek be a szoros kapun! Mert tágas az a kapu, és széles az az út, amely a kárhozatba visz, és sokan vannak, akik bemennek azon. Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” (Máté 7,13-14)
Talán mi magunk is tapasztaltuk már kirándulásaink során, hogy az autóutak, ösvények csalódást okoznak. Például ha a természetben sétálunk és az út hirtelen járhatatlanná válik a sok gaztól, esetleg sártól. Esetleg a hegyi úton, aminek reményteljesen vágtunk neki csalódottan kell megfordulnunk az autónkkal. Igazán meglepődnénk, ha egy széles autópályán járnánk így, hogy minden előre jelzés nélkül megszakadna és nem folytatódna az út. Tudjuk, hogy ilyesmi nem történhet, látva a forgalom nagyságát és a pálya széles kivitelezését.
Ha útban vagyunk egy cél felé, akkor elkerüljük a keskeny kiszámíthatatlan utakat, és a kényelmes autópályára esik a választásunk. Viszont ha a mennyei célt akarjuk elérni, akkor pont fordítva kell cselekednünk.
A széles úton jól elfér az erkölcsi feslettség, a tolerancia, önszeretet, képmutatás, formális vallásosság, hamis törekvések, emberi szívünk bűnös gondolatai. Annyi csomagot vihetünk ezen a széles úton, amennyit csak akarunk. Nem kell hátrahagyni a büszkeségünk, az önelégültségünk, a bűneink. Ezért is könnyebb, sőt kényelmesebb ezt választani.
A keskeny úton sok mindent hátra kell hagyni, azt mondja Jézus senki sem követheti őt, aki meg nem tagadja önmagát. Magunk mögött kell hagyni a bűnt, az önzést, vágyainkat, kapzsiságunkat.
Sok embernek nehéz, hogy ezt az utat megtalálja. Oda kell figyelnünk, hiszen a széles úton sokan haladnak. Egy – egy vidéken az ösvényeket néha kis kövek jelzik. Szükséges tehát ilyenkor, hogy sokkal jobban figyeljünk az útra. Sokszor ezek a kevésbé ismert, használt utak vezettek el a célba.
Figyeljünk a kis kövekre, az útra. Ne sok csomagot készítsünk, a keskeny útra kevés kell. A cél az ÖRÖK ÉLET!
Csatári Leila th.