Velünk az Isten – 2021. január 20.

„Jézus pedig így válaszolt: Bizony, bizony mondom nektek, nem azért kerestek engem, mert csodajeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből, és jóllaktatok. Ne a veszendő eledelért fáradozzatok, hanem azért az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, akin az Atya Isten pecsétje van.” (János 6, 26-27)

Kedves testvérem! Ma miért fáradozol? Függetlenül attól, hogy szellemi vagy fizikai munkában égeted el az energiádat és a napodat, valószínűleg a boldog élet illúziója hajt. A boldog élethez, pedig mosolygós család, elégedett házastárs, életvidám gyerekek, pénzügyi stabilitás, kényelmes otthon, megbecsülés, önmegvalósítás, munkahelyi siker, őszinte barátság és még számtalan más tényező szükséges. A boldog élet ábrándvilágában az egyik legcsillogóbb drágakő a gondnélküliség, amely a tehermentesítés álomképével kecsegtet. „Ezért már megéri fáradozni” – gondolja magában a vágyálomban megrészegült ember, s közben azt képzeli, hogy valami igazi rendkívülit tesz. Ám valójában csak a hiúság öltött báránybundát a lelkében, hogy egy nemes ügy káprázatával még tovább növekedhessen. Így lehet Krisztus követésében is az egót növelni a hit erősítése helyett.

Valószínűleg ez hajtotta azokat az embereket is, akik tanúi voltak a kenyér és a hal megszaporításának, majd hajóba szálltak és követték Jézust Kapernaumba. Az ötezer ember megvendégelésének a helyére azért ment a sokaság, mert „látták csodatetteit, amelyeket a betegekkel tett” (Jn 6, 2). Másnap reggel már azért követték tovább a Mestert, mert jóllaktak a megáldott kenyerekkel és halakkal. Jó volt nekik Jézus közelében lenni, mert így biztosítva volt a mindennapi eledel. Csakhogy az Úr nagyon jól tudta, hogy mi rejtőzik az ő követőinek a lelkében és gondolataiban. Ezért figyelmeztette őket: „ne a veszendő eledelért fáradozzatok, hanem azért az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek”. Az ilyen fáradozásban nem ég ki az ember, nem veszi kedvét a körülmények kedvezőtlen változása, nem fogy el a szeretete félúton, mert a hívőket maga az Úr Jézus táplálja „örök éltre megmaradó” eledellel. Ámen.

Erdei-Árva István,

Szamoskóród-Dobrácsapáti

Vélemény, hozzászólás?