Kezdőlap / Napi Ige / Velünk az Isten – 2021. február 3.

Velünk az Isten – 2021. február 3.

Merre tart az életed?
„Jézus így válaszolt: Ha magam teszek is bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem érvényes, mert tudom, honnan jöttem, és hova megyek, ti pedig nem tudjátok, honnan jövök, és hova megyek.” (János 8, 14)
Tudod, hogy merre tartasz és hova akarsz megérkezni? Látod magad előtt a célt, amiért érdemes felkelni reggel és reménységgel lefeküdni este? Elfogadtad az utat, amelyet neked jelölt ki Úr vagy a vágyaid máshova indítanak? Jézus tudta, honnan jött közénk és azzal is tisztában volt, hova vezet az útja. A kiindulás és megérkezés ismerete is segíthette abban, hogy ne térjen le arról az útról, amelynek végén mi üdvösséget nyertünk.
Vannak, akik jól ismerik életük célját, de elfelejtik a gyökereiket. Ők azok a karrierista, sikerorientált emberek, akik készek hatalmas áldozatokat hozni a győzelemért. Közben megtagadják a múltjukat, a származásukat, a neveltetésüket és bármit, amit akadálynak vélnek. Vannak olyanok is, akik annyira leragadtak a múltban, hogy nem lelik boldogságukat a jelenben, a jövőtől pedig azt remélik, hogy minden olyan lesz, mint régen. Ők azok, akik a kényelmes biztonságot nehezen hagyják el és nem hajlandóak kezdeményezni, sem áldozatot vállalni semmilyen nemes ügyért. Kiegyensúlyozott életről akkor beszélhetünk, ha az ember ismeri és becsüli a múltját, miközben örömmel és lelkesedéssel munkálja a jövőt. Ezen felül teljes életünk akkor lehet, ha a múltunk, jelenünk és jövőnk Istentől fogadjuk el. Így készek leszünk hálaadással megélni az örömöket és türelemmel a megpróbáltatásokat. Szeretettel tudjuk viszonozni a bántásokat, reménységgel felelünk a kilátástalanságra, és amikor minden összetörik körülöttünk, mi akkor is erősen állunk, mert a megtartásunk Jézusban van.
Jézus nagyon jól tudta, hogy a mennyből jött közénk és ugyanoda tér vissza miután „elvégeztetett” (Jn. 19,30) a mi megváltásunk. Teljes joggal tehetett bizonyságot önmagáról ekképpen: „én vagyok a világ világossága; aki engem követ, sosem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn. 8, 12). Ez nem propaganda szöveg, nem a feltűnési viszketegség megnyilvánulása, hanem egy olyan szeretetteljes lehetőség, amely által mienk lehet az élet világossága. Attól fogva nem járunk sötétségben. Nem árnyékolhatja be senki és semmi a hitünk, a szeretetünk, az örömünk, vagy a jövőképünk, mert a „világ világossága” mindenkor velünk van. Engedjük, hogy Szentlelkével ő vezessen minket. Ámen.
Erdei-Árva István,
Szamoskóród-Dobrácsapáti

Szóljon hozzá