Velünk az Isten – 2021. december 9.

“Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára  hívott el titeket.” (1.Pét 2,9)

Fontos tudni és tudatosítani, hogy kik vagyunk. Nem azonosulhatunk azzal a tudattal, hogy csak “mik vogymuk”, elsősorban személyiségek, elhívottak, megbízottak, megváltottak, megmaradásra rendeltek lehetünk, nem az önmagunk tehetsége, törekvése folytán, egyszerűen azért, mert krisztusiak vagyunk. Beleoltattunk a szőlőtőkébe, belőle nőttünk ki, benne virágzunk és termünk gyümölcsöt.  Másodsorban megbecsült gyermekei lehetünk a mi mennyei Atyánknak, “örökös társai  pedig Istennek” -ahogy Pál apostol vallja. Igaz, többször megfeledkezünk erről, engedetlenkedünk, mint a gyermek lessük az alkalmat, mikor és hol nem figyel reánk a Fennvaló, hogy szabadon cselekedhessünk. Sokan így játszák el egész életüket.

Olyan kifejezésekkel illet bennünket Péter apostol, amelyekre nem vagyunk méltók: ” választott nemzetség”-honnét?, “királyi papság”-node, “szent nemzet”-hűha. Nem túlzás ez? A legjobb indulat mellett is indul bennünk a kétely. Ezek lennénk mi? Ez lehetek én? Olyan mérce, amely nagyon magas, olyan követelmény, amelyet nehéz teljesíteni. És mégis… Az ember sokáig nem hitte, hogy valamikor eljut a Holdra. Sokáig nem mérjük fel azt az erőt, amely bennünk feszül.

Mindennek a próba a zsinórmértéke. Amennyiben meg sem próbáljuk, nem is sikerül. Ezért ne mondjunk le, tartsuk edzésben lelkünket, ha botladozunk is, mégis lettünk valakik megváltó Urunkban és lehetünk….

Nemcsak “por és homu vagymuk”,

de lettünk  azok, kikké formáltál,

fejünket homokba soha ne dugjuk,

 neveddel és tetteddel átváltottál.

Ámen.

 Fodor Lajos

Vélemény, hozzászólás?