“…növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusnak ismeretében” (2Pt 3,18)
Érkeznek már az üzenetek, hangzanak a jókívánságok karácsony táján. Családok ünnepet terveznek, az egyedül lévők jobb remények tudatában készülődnek, beteg ágyban fekvők erőért és egészségért kiáltanak, gyermekeink hittel várják a szent estét, bíznak abban, hogy a “Jézuska” nem feledkezik meg róluk.
Habár az időjárási előrejelzések nem ígérik, hogy fehér karácsonyunk lesz, mégis fenséges, magasztos, áhitattal teljes lesz az ünnep, mert a gyermekben megtestesült király születik, a Megtartó, a Megváltó, az Üdvözítő, az Élet, az Út, az Igazság, a Feltámadás, minden, ami csodálatos és idilli, és mégis oly valóságos, hogy fellelhetjük Betlehemben, Mária ölelő karjaiban és József szelíd mosolyában. A nekünk adatott Gyermek Ő, vezet Istenünk felé.
Mi lehet ma a mi biztonságunk? Az, amit Péter apostol is tesz levele záró mondatában: A növekedés és a gyarapodás. Testi értelemben gyermekeink és unokáink életében figyelhető meg: Tegnap még pelenkás kicsi volt , ma már iskolába jár, már érettségizett, családot alapított, neki is gyermekei születtek, mintha csak tegnap lett volna, eliramlik tőlünk az idő és az élet, ők növekednek, mi pedig fogyunk…Tudatunkban erősödjön meg a kegyelem és az, hogy mi csak Krisztusban lehetünk megtartottak. Higgyük, hogy Benne lehetséges a jövendő. Éretted száll a földre az Isten.
Amit te elvetettél,
immár beérett:
Tudom, ki vagy,
s Benned lehetek
Atyám gyermeke.
Ámen.
Ámen.
Fodor Lajos