Kezdőlap / Napi Ige / Velünk az Isten – 2020. március 24.

Velünk az Isten – 2020. március 24.

“Ezután Jézus Jerikóba ért, és áthaladt rajta. Élt ott egy Zákeus nevű gazdag ember, aki fővámszedő volt. Szerette volna látni, hogy ki az a Jézus, de kis termetű lévén, nem láthatta a sokaságtól. Ezért előrefutott, és felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie. Amikor Jézus odaért, felnézett, és így szólt hozzá: Zákeus, jöjj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom. Ekkor sietve lejött, és örömmel befogadta. Akik ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, és így szóltak: Bűnös embernél szállt meg. Zákeus pedig odaállt az Úr elé, és ezt mondta: Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit törvénytelenül vettem el, a négyszeresét adom vissza annak. Jézus így felelt neki: Ma lett üdvössége ennek a háznak, mivelhogy ő is Ábrahám fia. Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszettet.”(Lk 19,1-10)

Mi lehet az, amiért a legtöbb ember mindent képes megtenni és feláldozni? A válasz egyszerű: a címért, a pénzért, a tekintélyért mindent megtesz és feláldoz. Egy ilyen emberrel találkozunk a mai történetben, aki Jerikó városában, az oda vezető, egyik híres főútvonal mentén rendezte a kor fővámszedői szolgálatát. Zákeus számára ez maga a földi paradicsom, hiszen nem csak pénzre, hanem az üzleti világban is óriási befolyásra tehett szert, amiből mai szóval élve milliomos és nagy ember lett. Ha ebben a helyzetben az ember nem elég blöcs, és tetőzi az az elszántság, hogy mindenféle mocskos üzletbe, lopásba, sikkasztásba stb. keveredik, akkor eltávolodik embertársaitól, önmagától, Istentől… Sok időnek kell eltelnie, amíg minderre ráébred. A tékozló fiú az atyai háztól való eltávolodás végső pillanataiban jött arra rá, hogy semmije sincs. Elveszett. Amikor Jézus megérkezik Jerikóba, Zákeus elérkezettnek érezte a pillanatot, hogy kifejezésre juttassa azon érzését, hogy nagyon messze került Istentől. Mit ér a pénz, a tekintély, a rang, amikor félelmeinkben, aggodalmainkban, elveszettnek hitt állapotunkban a földi kincs semmit sem segít? Mit tegyünk? Kezdjük el keresni, akarjuk látni Őt, akarjunk találkozni Vele, hívjuk meg otthonunkba…  Az elmúlt esztendőkben érezhettük, hogy valami nincs rendben a világban. Szinte a feje tetejére fordult minden, az emberi értékek, a család, a kapcsolatok, az egymásra figyelés, az isteni rend egyszerre értéktelenné vált, amit hamis szószátyárok hangos kifejezésekre is juttattak és juttatnak még mindig. Valahogyan fontosabb lett az ember számára mindaz, ami Zákeusnak is fontos volt, amelynek következtében ma nagyon sokan vannak egyedül, kiszolgáltatva, megbélyegezve, testi-lelki betegségekben szenvedve. Ne feledjük: Jézus pontosan azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, “aki” elveszett. Zákeus élete arra tanít, hogy Jézus oldaláról minden kész, csak nekünk kell már lépnünk végre, és tudnunk, hogy Jézus egészen lehajol a mélybe is értünk ahhoz, hogy házunkban és szívünkben lakozást vegyen. Hiszem, hogy Ő nem csak a megromlott életeken, de az egész megromlott és beteg világon tud változást hozni! Ámen.

Ilonczai Zsombor,

Szárazberek

Szóljon hozzá