„De lesz egy különleges nap, amelyet csak az ÚR ismer: nem lesz se nappal, se éjszaka, és világosság lesz az este idején. Azon a napon élő víz fakad Jeruzsálemből. Az egyik fele a keleti tenger felé, a másik pedig a nyugati tenger felé folyik; így lesz télen-nyáron.” (Zakariás: 14:7-8)
Kedves Testvéreim!
E Zakariási prófécia egy meghatározott napról szól. Megértése véget, gondoljuk végégig, hogy a napok tulajdonképpen egyformák. Minden nap 24 órából áll, és mindegyikük nappalból és éjszakából tevődik össze. Egyformák abban a napokban is dolgozunk reggeltől estig. Arcunk verítékével keressük meg a mindennapi kenyerünket. A napok egyformaságában az ünnepnapok se kivételek. Ez idő alatt se változik meg a természet rendje. Nem szűnnek meg az áradások a pusztító viharok a földrengések természeti katasztrófák. Végső konklúzióként levonhatjuk, hogy minden nap egyforma. Ezért beszélhetünk általánosságban szürke hétköznapokról.
De a mai nap mégis különleges, ahogy igénk is mondja „lesz egy nap” Ez a nap pedig ezt a mindennapi szürkeséget megszünteti az Úr szava: De lesz egy nap, amely nem olyan, mint a többi. Lesz egy nap, amelyik különbözik a naptári idők napjaitól. A „de” szócska itt a tiltakozás ellen szól azaz nemcsak olyanok lehetnek a napok amilyeneknek mi látjuk, vagy mi formáljuk. Ellenkezőleg lesz egy olyan nap, amelyet csak az Úr tud. Ő az idők Úra, akitől függnek a jelenek és jövendők. Az Úr által hirdetett napot az jellemzi, hogy világosság lesz az estének idején. Másképpen jobban értsük, saját napjainkba belép, behatol egy másik nap, amely különleges. A napjainkhoz hozzátartozik az éjjel és a nappal, Az Úr által ajándékozott napon azonban nem lesz sötétség csak világosság. Képzeljük el most egy sötét termet, amelynek egy ablaka sincs, és ha bemegyünk az ajtón utána csak a sötétség vár ránk. A sötétség mindent eláraszt. Nincs, kiút úgy érezzük, hogy elvesztünk, és egyszer csak hirtelen nyílik az az ajtó és a fénynyalábok elkezdenek a sötétszoba hatolni és világosság és ezzel együtt új remény támad bennünk a jövőre nézve.
„Világosság”! Micsoda óriási jelentőségű valóság! Hogy egyáltalán megérthessük, azért láttam szükségesnek beszélni a sötétségről. Jött azonban egy idő, amikor vége szakadt a sötétségnek: „Világosság támada!” Ne aggódjatok, és ne gyötrődjetek többé, mert vége a sötétségnek! Mostantól fogva ismét láthatjuk a fénylő napot.
Az életünket átható új napot, világosságot, a testé lett Ige lett Igét jelenti. Sokan kérdezik a világban, hogy Krisztus mit adhat a világnak, mivel segíthet, e rajtunk kérdeztetik mások vagy mitől lesz jobb az életem ettől. Íme, e kérdésekre a választ a mai Igénk adja meg: Élő vizek áradnak ki az egész fölkerekségen mindenhová ahol hangzani fog az evangélium.
Ez az élő víz. Az élő víz jelentőségét hogy megértsük, egy példát hadd hozzak. Képzeljük egy hosszú ideig tartó szárazságot, amikor már nem bírjuk, egyszer csak jön a frissítő eső, amely elhozza felüdülést Az Úr Jézus beszéde is élő vizek forrása jó lehet teljesen más mint a példában. Az Úr Jézus beszéde azért élő víz, mert nem azért jött az emberek közzé, hogy egymás ellen uszítsa őket, hanem azért, hogy élete vizével, az Ige örömüzenetével felüdítse, és bűn nyomorúságából kimentse az embert. Ez az élő víz pedig azért jött Jeruzsálemből, mert a béke városa az Úr Jézus városa. Az élő víz azonban nemcsak Jeruzsálemnek vize, mert tovább olvassuk igénkben halljuk, hogy szétfolyik valamennyi nép közé, keleten, nyugaton, északon az egész földkerekségig eljut. Így jut el felénk is az Úr Igéje ma is felénk. Adja az Úr, hogy ma is közelebb kerüljön az Úrhoz, és érezzük meg az Ő kegyelmét! Ámen!
Kaszaniczki Csongor,
Szatmár- Láncos