Kezdőlap / Napi Ige / Velünk az Isten – 2018. június 6.

Velünk az Isten – 2018. június 6.

Élj az Úrnak!

„Mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk” (Róma 14,8)

„Én képes lennék meghalni az Úrért” – hangzik néha a túlbuzgóságot mímelő keresztyénektől. Csakhogy a jóléti társadalomban elkényelmesedett, elanyagiasodott ember, már a legkisebb áldozathozatalnál kifogásokat keres és másra hárítja a felelősséget. Sajnálkozunk a szívet szorongató rémhírek hallatán: erőszakos bűncselekmények családokban, kukában hagyott újszülött gyerekek, koldulásra és prostitúcióra kényszerített kamaszok, drogozó hajléktalanok, magukra hagyott árvák stb. Ilyenkor feldúlt háborodottsággal kérdezzük, hogy hol vannak a megfelelő szociális intézmények? Miért nincs olyan állami, egyházi intézmény, amely megfelelő testi-lelki körülményeket teremt a bajban lévőknek? Ha van néhány ilyen létesítmény az túl kicsi, vagy embertelen állapotok uralkodnak benne. Hol vannak ilyenkor a szakavatottak?

És hol vagy te kedves barátom? Mi nem olyan közegben élünk, amelyben halállal fenyegetnek a hitünkért. Vannak hittestvéreink, akik testi halállal fizetnek a Krisztushoz való hűségükért, mert ők elfogadták a Megváltó bátorítását: „ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket nem tudják megölni” (Mt. 10, 28). Nekünk viszont nem meghalni kell az Úrért, hanem élni érte!

Élni az Úrért azt jelenti, hogy a vallásosságon túl, vállalom a keresztyéni kötelességem, mert „ a hit is, ha nincsenek cselekedetei, halott önmagában” (Jak. 2,17). Nem sopánkodni kell a világ vérző sebein, hanem tenni a gyógyulásért. Amíg azt várjuk, hogy mások lépjenek, addig nem változik semmi, mert ők is ugyanúgy várakoznak, mint mi. Kérjük a Szentlélek vezetését, hogy felismerjük és teljesítsük gyógyító, segítő és szeretetből fakadó kötelességünk. Így éljünk az Úrnak. Ámen!

Erdei-Árva István,

Szamoskóród-Dobrácsapáti

Szóljon hozzá