” n pedig magamba roskadva ltem eg szen az esti ldozatig. Az esti ldozatkor pedig f lkeltem les jtotts gomb l megszaggatott ruh mban s k nt s mben, t rdre estem, s kiterjesztettem kezemet az AsR, az n Istenem fel .” (Ezsdr s 9, 4b-5)
Mit teszel, ha magadba roskadva kil t stalannak l tod a j v t? Kihez fordulsz seg ts g rt, amikor tehetetlennek rzed magad? J lenne a zsolt rossal egy tt ki ltani: “Uram; hozz d menek l k” (Zsolt 143, 9). A mai ige arr l tan skodik, hogy Ezsdr s is Istenhez fordult t mogat s rt, amikor szembes lt a n p b n vel. Pedig minden olyan sz pen indult. A perzsa kir ly haza engedi Ezsdr st s mindazokat, akik vele akartak tartani. B s ggel kaptak aj nd kokat s a templomban szolg l k mindegyike ad mentess gben r szes lt. Nyilv nval lehetett b rki sz m ra, hogy Isten munk lkodik a zsid n p let ben. Eg szen lomba ill ez a hazat r s. A meg rkez skor viszont szertefoszlik az elk pzelt r zsasz n felh , sszed l az lomvil g. “Izr el n pe, s t a papok s a l vit k sem k l n ltek el e f ld n peit l, a k na niak, hettit k, perizziek, jeb sziak, amm niak, m biak, egyiptomiak s em riak ut latoss gait l” (Ezsd. 9, 1). Ezsdr s mag ba roskad a h r hallat n, de enn l sokkal fontosabb, amit ezt k vet en tett: ” f lkeltem les jtotts gomb l… t rdre estem, s kiterjesztettem kezemet az AsR, az n Istenem fel .”
Elker lhetetlen, hogy riaszt h reket kapjunk vagy rossz dolgok t rt njenek vel nk. Id nk nt mi is magunkba roskadunk. Fontos, hogy ebb l az llapotb l felemelkedj nk, de ez csak gy lehets ges, ha k zvetlen l ezut n t rdre borulunk Isten el tt. P l apostollal egy tt ne csak valljuk, de cselekedj k is: “meghajtom t rdeimet a mi Urunk J zus Krisztusnak Atyja el tt” (Ef. 3,14 ). men!
Erdei- rva Istv n,
Szamosk r d