“-Ma, ha az szav t hallj tok, ne kem ny ts tek meg a sz veteket-” Zsid 3,7
Minden vas rnap, az istentisztelet ut n, n megyek ki els k nt a templomb l s kezet fogok a gy lekezeti tagokkal. Nem mindig sietnek haza, hanem bev rjak a rokont, a bar tot, v ltanak egym ssal n h ny mondatot, s ut na indulnak csak haza fel . Egyszer f ltan ja voltam annak, hogy egyik gy lekezeti tagunk kibesz lte, elbesz lte a m sik csal d nyomor t gy, hogy k zbe egy kicsit kisz nezte, lend letet vitt bele. Aznap arr l pr dik ltam, hogy felebar tod j h rnev t rizd meg! Valamit aznap nagyon elronthattam az istentiszteleten, mert ennek az embernek a sz v ig nem jutott el az zenet. Z rva maradt! Azt n kider lt r la, hogy meg van k vesedve, kem nyedve a sz ve s nem ez volt az els eset.
Isten sz l, de szav t nem halljuk. Tal n az rt, mert nem tudunk r el g id t ford tani? Nem rezz k azt, hogy a mondand ja letment lehet? Nem trendi az besz de? Meg vagyok arr l gy z dve, hogy Isten Ig je modern, jelenkori esem nyekkel, szem lyekkel – veled s velem – foglalkozik. A k l nbs g a vil gi szenz ci khoz k pest az az, hogy nincs rekl mozva, plak tok nem hirdetik, hogy “akci s term k” van az Isten h z ba. Akit akar adni sz munkra, r ad sul ingyen (ez el g nagy “akci ” nmag ba), azt nem fogadta be a vil g 2000 vvel ezel tt, s ma sem. Nagyon kem nysz v emberek vagyunk mi. De ez rt a sz vmegkem nyed s rt nagy rat kell majd fizetni. Isten gyermekeire megharagudott, mert pr b ra tett k t, annak ellen re, hogy l thatt k csod s tetteit. Sz v k nem az Asrn l volt. Hogy mi lesz a mi b ntet s nk? Jobb nem tudni. De k rj k az Urat, hogy tegye sz v nket form lhat v , alak that v . men
Kov cs M ty s P ter, S ndorhomok