Kezdőlap / Napi Ige / Napi Ige, 2013 augusztus 7.

Napi Ige, 2013 augusztus 7.

“Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik azt mondják: Én vagyok: és sokakat elhitetnek.” Mk 13,6

Olvasandó: Mk 13,1-8

Jézus tanítványaival Jeruzsálemben van, és a tanítványok elcsodálkoznak a templom épületeinek nagyságán és pompáján, ez pedig alkalmul szolgál Jézusnak a 13,2-ben szereplő kijelentés megfogalmazására: nem marad itt kő kövön. Jézus ezzel megjövendölte Jeruzsálem pusztulását, és a történelem igazolta is magát, hiszen Kr.u. 70-es év eseményei ezt alá is támasztják. Négy tanítvány ennek az időpontjára nagyon is kíváncsi volt, s meg is kérdik, hogy mikor teljesednek be mindezek? Nagy úr az emberi kíváncsiság! Az elmúlt esztendőben, amikor közeledett a december vége több bibliaórán is feltették a gyülekezeti tagok azt a kérdést, hogy igaz-e az, hogy itt lesz a világ vége, mert sokat hallanak erről a médiában. Amikor arról van szó, hogy földi vonatkozásban életem véget érhet, különböző helyeken és emberektől várom a feleletet: mi lesz velem? A tanítványok szívében is az aggodalom egyfelől erre nézhetett: mi lesz az emberiséggel? Viszont érdemes arra is odafigyelni, hogy nem szeretnék azt, hogy valaki befolyásolja őket, s rossz döntést hozva eltávolodjanak Jézustól, ezek jeleiről érdeklődnek.

Jézus intését ma is minden ember átgondolhatná: sokan jönnek majd, s mondják: „Én vagyok!” de becsapnak benneteket. Annyi tévtanító, annyi szektás tag kopogtat be ajtainkon, és hirdetik, hogy csak az ő hitük a helyes, és csak velük együtt lehet örök életet nyerni, s mivel vannak olyanok, akiknek Istenről nagyon gyér ismeretük van, vagy egyáltalán nincs, el is hiszik beszédüket, csatlakoznak, de idővel szembesülniük kell azzal, hogy kihasználták őket. A tanítványokat arra inti Jézus, hogy „vigyázzatok.” A beszéd kezdőmondata elárulja a beszélő célját: le akarja hűteni az eszkatologikus lelkesedést, és az Isten eljövendő országával kapcsolatban óvatosan várakozó, virrasztó magatartást ajánl. De ez a várakozás nem tétlenséget jelent, hanem aktív Istenhez való odafordulást, mert az adott jeleket, melyekről Jézus is beszélt, csak így ismerhetjük meg.

Mikor következnek be mindezek? Jézus egy helyen azt mondja, hogy ezt csak az Atya tudja. Ez előtt pedig hajtsunk fejet, és éljünk úgy, hogy mindenkor felismerhessük Isten szeretetét ebben a világban. Ámen

Kovács Mátyás Péter, lkp.

Szóljon hozzá