Kezdőlap / Napi Ige / Napi Ige, 2013 április 4.

Napi Ige, 2013 április 4.

“És amint szemeiket az égre függesztették, mikor ő elméne, ímé két férfiú állott meg mellettük fehér ruhában.” ApCsel 1,10

A mai naptól kezdve a Bibliaolvasó Kalauz az Apostolok Cselekedeteiről szóló könyvet jelölte ki olvasására. Ennek az első fejezetnek a 9-11. versében Jézus Krisztusnak a mennybemenetel van leírva. Néhány emberi jellemvonásra szeretném röviden felhívni a figyelmeteket.

Egyfelől arra, hogy amikor a tanítványok Jézus szavaira figyelnek, akkor következik be az Ő felemeltetése. Amikor szól hozzájuk Jézus, csoda történik. Lehet, hogy sokan nem hisznek a csodákban, mert úgy vélik, hogy azoknak nincsenek látható jelei, de a lélek szintjén a csoda végbemegy akkor, ha Isten szavaira odafigyelünk. Annyi kérdés marcangol minket, s tanácstalanok vagyunk, hogy mi tévők legyünk, de oly sokan el tudjuk azt mondani: hogy lelki szinten csodát tapasztaltunk, ha Jézusra figyeltünk, és az Ő tanítása szerint életünk.

Másfelől arra szeretném felhívni a figyelmeteket, hogy vannak olyanok, akik a csoda megtapasztalása alkalmával leblokkolnak. Azon csodálkoznak, hogy az a csoda végbe ment, megtörtént. Gondoljunk arra, hogy egy nagybeteg, akinek az életéről az orvosok is lemondtak már, mégis megmenekül, és meggyógyul. A családja meg azon csodálkozik, hogy ez hogyan is lehetséges? A tanítványok is látják Jézust felemelkedni a mennybe, és miután Krisztust eltakarták a felhők, ők tovább bámulták a “semmit.” Ez nagyon veszélyes tud lenni, hiszen a lelki fejlődésünknek gátat tud szabni. Ha hosszú ideig vagyunk elfoglalva valamivel és lefoglalja az a figyelmünket, akkor bennünk megáll, vagy lelassul a lelki fejlődésnek a folyamata. Ne felejtkezzünk meg soha a csodák megtapasztalása után arról, hogy hálával a szívünkbe tovább lépjünk és Isten országát hirdessük.

Végezetül, Isten mindig gondoskodik arról, hogy legyen valami, vagy valaki/valakik, akik kibillentenek ebből a lemerevedett állapotból. A tanítványok mellett megállt két férfiú és megszólította őket. Kellett egy mennyei hang ahhoz, hogy az Olajfák hegyéről elmozduljanak és újra egy helyen együtt legyenek. És ezen a helyen már nem tétlenkednek. Nincs meg az, hogy le vannak bénulva, hanem hasznos dologgal töltik el az idejüket: foglalatosak voltak az imádkozásban. Igen, gyakran kell valaki, aki megbökjön, hogy a csodálkozásunkból tovább lépjünk és hasznos dolgokat tegyünk egymás javára és Isten dicsőségére.

Húsvét után vagyunk néhány nappal, és az ünnepi hangulat után talán nehezen térünk magunkhoz. Ehhez még ez az időjárás is tesz egy lapáttal. Ma ezért figyelmeztet így ez az Ige, hogy induljunk el újra és áldásos munkát folytassunk életünk napjaiban. Ámen

Elnézést kérek kedves Olvasóinktól, hogy későn tettem fel a Napi Igét!

Kovács Mátyás Péter, Sándorhomoki lkp.

Szóljon hozzá