Kezdőlap / Napi Ige / Napi Ige, 2012 január 4.

Napi Ige, 2012 január 4.

„Bemenvén pedig a Sátán Júdásba…” Lk 22, 3/a

Nem tudom, hogy ki szereti közülünk azt, amikor a háza kész átjáró ház. Egyik vendég jön, talán el sem megy, és máris megérkezik a másik vendég. Egy idő után ez terhessé válhat számunkra, mert mindig helyt kell állni, szórakoztatni kell a vendéget. De nemcsak a hajlékunk válhat egy átjáró házzá, hanem a szívünk is. A mai Igénk nemes egyszerűséggel állapítja azt meg, hogy Júdásnak a szívébe bement a Sátán. S ebből a leírásból számomra az derül ki, hogy nagy ellenállásban nem is ütközött. Nem kellett kérlelje, vagy megküzdjön Júdássál, hanem lakozást nyerhetett benne, és jól tudjuk, hogy milyen munkának az elvégzésére indította.

Amikor célja van velünk a Sátánnak, akkor megkísért minket és az tapasztalható, hogy manapság nem sokkat kell az embereket győzködje a célja eléréséhez. Engedelmesen bólogatunk neki. És ez valahogy nincs jól. Nincs jól azért sem, mert Isten nem ezt várja el tőlünk. Gyermekeivé fogadott, sőt Fia által megváltott minket a kárhozattól, így jogosan elvárhatja, hogy valamilyen szinten, hálát és engedelmességet mutassunk Neki.

Lehet, hogy most Te is ezzel a sátáni hatalommal együtt élsz. De tekints előre egy kissé a történetben és nézd meg azt, hogy mi lesz a jövendője annak az embernek, aki lepaktál az ördöggel: halál! Júdás engedelmeskedett neki, elárulta az élet Urát, a fizetséget is megkapta harminc ezüstpénzben és vett magának egy kötelet, hogy életét kioltsa.

Amennyiben a kísértésnek a legapróbb jelét is érzékeljük, akkor Isten segítségét kérjük a Mi Atyán szavaival együtt: „Ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól”, hogy Jézus által örök életünk lehessen. Ámen

Szóljon hozzá