Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Merre tovább, konfirmáció? – lelkészértekezlet

Merre tovább, konfirmáció? – lelkészértekezlet

Hitvallástétel általi elköteleződés és életkori kérdések kerültek teritékre a soron következő lelkészértekezleten, melyet teológiai, lélektani és pedagógiai szempontból tárgyaltak meg a lelkipásztorok.

Máthé Róbert a Szatmári Református Egyházmegye lelkészértekezletének elnöke Somfalvi Edit teológiai tanárt hívta meg, hogy tartson előadást a lelkészeknek. Az előadó hazaérkezett, hiszen nemcsak ebben az egyházmegyében szolgált mielőtt Kolozsvárra került volna, hanem innen is származik, ez az otthona.

Az előadó elmondta, hogy a konfirmáció egy olyan pillanat minden református protestáns keresztyén életében, ahol egy bizonyos ideig (hat héttől két – három évig) tartó felkészítés után a fiatal megerősíti, hogy amit a szülei és keresztszülei, valamint a gyülekezete a keresztelésekor megígértek, megtartották, és ő íme, önként tesz vallást a hitéről, valamint örökfogadalmat, hogy életében Krisztust Urának ismeri el és követi. A mostani szülőgeneráció már sok helyen csak a nagymama kedvéért konfirmált, és gyermekének leginkább abban segítene, hogy túlessen rajta, mint egy kanyaró elleni oltáson, mert csak jobb azt megkapni, hátha elkerülhetünk vele valami nagyobb bajt. Ezzel a szülői háttérrel és a közben teljesen digitalizát világban élve jönnek vallásórára és konfirmációs oktatásra a gyermekek.

Az a kérdésünk – mint egyház, hány évesen lesz kész ez a generáció, a Z generáció arra, hogy elköteleződjön? Hogy szavát adja valamire, életre-halára, örökre? Vajon ismeri-e ezeket a fogalmakat egyáltalán? A hitvallás ugyanis nem tekint az éppen aktuális szociál-politikai helyzetre, hanem emlékezteti az Egyházat Urától kapott feladatára, hogy menjen el, és tegyen tanítványokká minden népeket, így a digitalizált világ SMS- szocializált 164 karakternyit felfogóképes gyermekeit is. Őszintén megállapíthatjuk, hogy ez a feladat meghaladni látszik a mai egyház szolgáit, mert nagyon kevés gyermek marad meg az adott szava mellett, ha egyáltalán eljön konfirmálni, szülői vagy nagyszülői nyomásra.

Mit tehetünk? Újra kell terveznünk a munkát, és az elvek mellé a hatékonyságot is oda kell tenni, mint elvárást, azaz nem lehet már a gyereket igazítani az elvekhez, első lépésben, hanem az oktatási elveket kell gyermekszerűvé formálni, hogy a gyermek bele nőhessen az elvek által meghatározott létformába. Reformátusnak lenni ugyanis egy felnőtt létforma.

A jelenlevő lelkészek és az előadó részletesen átbeszélték, körüljárták a témát, majd áldott ünnepet és szolgálatot kívántak egymásnak.

Szóljon hozzá