A 2003. márciusában útjára indított „Jubileumi Rákóczi Évek” nevet viselő rendezvénysorozat záró konferenciájára 2011. március 19-én, szombaton került sor Nagykárolyban.
Ft. Csűry István püspök nyitó áhítata
A záró konferenciának a Nagykárolyi Református Esperesi Hivatal gyülekezőterme adott otthont. A konferenciát Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke nyitotta meg, aki az Apostolok Cselekedeteiről írott könyv 28. részének 23-24. versei alapján hirdetett igét. Az egyházkerület vezetője nyitó áhítatában arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a felolvasott kétezer éves bibliai történet elgondolkodtató dolgokat fogalmaz meg és fontos kérdéseket vet fel a ma élő ember számára. „Amikor napjainkban a rengeteg természeti katasztrófát, a pusztító erejű földrengéseket és árvizeket látjuk, mindig feltesszük magunkban a kérdést: Vajon Istennek mindezekkel mi a szándéka? Miért hagyja és miért engedi, hogy megtörténjenek ezek a katasztrófák? Vajon Istennek mik a további szándékai az általa teremtett világgal, a benne élő emberekkel és a Krisztus egyházával” – fogalmazott a püspök, majd így folytatta: „Én úgy látom, hogy mindezek a rettenetes dolgok figyelmeztetésként kell hassanak mindazokra az emberekre is, akik már rég eltávolodtak Istentől és a Krisztus egyházától. Mindannyiunknak rá kell jönnünk arra, hogy Istent nem lehet kizárni az életünkből”. Az egyházkerület főpásztora bizakodóan és meggyőződéssel azzal zárta az igemagyarázatát, miszerint meg van győződve arról, hogy a szekularizációnak (értsd. elvilágiasodás, az Istentől való elidegenedés – szerk. megj.) hamarosan vége lesz, mert egyre többen, láthatóan rájönnek arra: Istent nem lehet kizárni az életünkből.
Színvonalas, szakmai előadások sorozata
A nyitó áhítat után Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke, majd Nt. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese köszöntötte a megjelenteket. A színvonalas előadások sorában mindenekelőtt Dukrét Géza szólalt fel, aki előadásában részletesen beszámolt a Jubileumi Rákóczi Évek nyolc esztendős tevékenységéről. Mint előadásában elmondta, az eltelt nyolc év alatt nagyon sok tudományos konferenciát, tartalmas kirándulást, középiskolai vetélkedőt, történelmi és néprajzi pályázatot bonyolítottak le. Őt követte a szatmárnémeti Szőcs Péter: „A szatmári vár a Rákóczi-szabadságharc alatt” című tartalmas előadása, aki nemcsak a vár történetéről, de a kuruc mozgalom hatásairól is részletes beszámolót tartott. Ez után Hágó Nándornak, a Nagykárolyi Múzeum igazgatójának színvonalas, szakmai előadását hallgathatták meg a résztvevők „Károlyi Sándor a hadvezér és a gazda” címmel, megrajzolva és méltatva a hadvezér sokoldalú alakját. Ezt követően a budapesti Dr. R. Várkonyi Ágnesnek – akit Dukrét Géza méltán nevezett a jelenkor Rákóczi kutatása első emberének – „II. Rákóczi Ferenc és a Szatmári béke” című, a legfrissebb kutatások eredményeivel megtűzdelt érdekes és minden hallgató figyelmét elnyerő előadása következett, amely egyúttal hatalmas sikert és tapsvihart aratott. A kolozsvári Lukács Olga „Rákóczi sorsdöntő találkozása a kamalduliakkal” című írását – távolléte miatt – Wanek Ferenc olvasta fel a résztvevőknek. A nagyváradi Kupán Árpád – aki egyébként a Harangszó egyik legsokoldalúbb és legtehetségesebb munkatársa – „II. Rákóczi Ferenc életművének időszerűsége” címmel tartott színvonalas és érdekes előadást. A hozzászólások rendjén előadást tartott még Rákóczi kiemelkedő személyiségéről Kiss Endre-József, a Sárospataki Nagykönyvtár igazgatója is. A záró konferencia végén Dukrét Géza bemutatta a Jubileumi Rákóczi Évek negyedik, 300 oldalas könyvkötetét, amelynek címe: „Istennel a hazáért és a szabadságért”.
Koszorúzási ünnepség
A konferencia résztevői, a mezőfényi kultúrotthonban elfogyasztott tartalmas ebéd elfogyasztása után személygépkocsikkal elutaztak a kismajtényi Rákóczi-emlékműhöz, amelyet ünnepélyes keretek között koszorúztak meg. A koszorúzási ünnepséghez csatlakozott Cornel Achim, Majtény község alpolgármestere és Ménesi Beáta, a Domahidai Kraszna Közösségi Egyesület egyik vezetője is, akik rövid előadást tartottak az emlékmű történetéről az egybegyűltek számára. A nagyszabású ünnepség a Rákóczi-emlékmű tövében a Székely Himnusz, a Magyar Himnusz és a Szózat közös eléneklésével zárult.
Ifj. Koszta Endre, Harangszó