Kezdőlap / Gondolatok / HÚSVÉT DRÁMAI KÉTARCÚSÁGA

HÚSVÉT DRÁMAI KÉTARCÚSÁGA

A FELTÁMADOTT IGAZSÁGA ÉS A PÉNZHATALOM HAZUGSÁGA

Jézus feltámadásának emberiségtörténeti fordítópontja, csodája sem maradt érintetlen az emberi bűntől. Lényegét nem érintette, de kísérte, mint árnyék a fényt. Az ember leplezhetetlen természetét mutatta meg nagypéntek. Húsvétkor is megmutatkozott a bűn és bűntelenség, a fény és az árnyék, az új és a régi drámai feszültsége, ami azóta is kíséri és kísérti az emberiség útját. A húsvéthajnali „Nincs itt, mert feltámadott” örömhírbe belezavart a háttérben zajló manipuláció, az emberek megvásárolhatóságának döbbenetes valósága. A pénz megint eljátszotta negatív szerepét, s ez éppen a szent történet fénylő tisztaságában rajzolódik ki kontrasztosan, szembetűnő, ma is döntésre késztető módon.

Írta: Dr. Békefy Lajos.

A szent történet és a pénz, a hazugság párhuzamossága

Máté evangélista tudósít arról a drámai feszültségről, ami a világtörténelmi jelentőségű és hatású húsvéti eseményt, az Úr Jézus Krisztus feltámadását kísérte, s ami olyan sokszor elkerüli figyelmünket az ünnepi öröm önfeledtségében. Pedig a tényekhez hozzátartozik az is, hogy a „fránya” pénz ismét eljátszotta tragikus és visszataszító szerepét. A pénz csalfaságát saját élettapasztalatából jól ismerő egykori megtért zsidó vámszedő, pénzváltó Máté úgy szerkeszti meg húsvéti tudósítását, hogy evangéliuma 28. fejezetében bravúros drámai sűrítéssel állítja elénk a döbbenetes kétarcúságot. Az első 10 versben ír a nagy földindulásról, ami az Úr angyalának megjelenését kíséri Jézus sírboltjánál. Az angyal tekintete olyan volt, mint a villámlás, ruhája meg mint a hó. A sírt őrző, csupa fegyver katonák, akik majd a pénzen megvásárolt hazugság hírnökei, médiumai lesznek, megrettentek erre a jelenésre. Az asszonyok pedig, akik először hallották a történelemben a nagy hírt: Nincsen itt, mert feltámadott, „gyorsan” (Máté kedvelt szava, hiszen a nagy csodát nem lehet lassan, „slattyogva” vinni, maga a hír röpíti a hírvivőt!) elrohannak a hírrel a városba Jézus tanítványaihoz. Majd a 11-15. versben bontakozik ki a szent történet, csoda, a feltámadás valósága cáfolatára kigondolt „mesterien” démoni terv: a pénzen megvehető hazugságról. Arról, hogy nem is támadott fel Jézus, hanem a tanítványai lopták ki a sírból testét, míg a katonák, őrök aludtak. „És elterjedt ez a hír zsidók között a mai napig” – teszi hozzá Máté.

A korrupció természetrajza és fokozhatósága

A húsvéti örömüzenet hátterében sok minden kiderül az akkori és a mindenkori emberekről. Máté szerint kik ennek a korrupciónak a szereplői? A sírboltot őriző katonák, a cselszövő főpapok, és vének, akik tanácsot tartanak, hogy kimódolják a „történelmi” hazugságot. A katonák ugyanis bementek Jeruzsálembe, s elmondták az illetékeseknek, a főpapoknak, mi is történt. Nyilván azt, hogy üres a sírbolt, nincs ott a Názáreti teste. Mi lesz a főpapi fejtörés vége?  Máté így fogalmaz: „sok pénzt adtak a vitézeknek…” (28,12). Az eredeti szöveg az argürion görög szót használja, ami ezüstpénzt jelölt. Ugyanazt, amit Júdás felvett árulásáért. Ugyanazt, amit a megtért Máté a pénzváltóasztalon annyit forgatott. A „sok pénz” kifejezést az eredeti szöveg értelmében tovább pontosíthatjuk: „elegendő ezüstpénzt”. Mire elegendőt? Arra, hogy befogja a katonák száját és elaltassa lelkiismeretüket az igazmondás előtt, s elegendőt arra, hogy rávegye őket a hazug hír terjesztésére.

Megvásárolható emberek – pénz a politika eszköztárában

Íme, a pecunia, a pénz ősbűne! Egészen pontosan szerepe a bűnbeejtés hatványozásában. Schlatter, a neves protestáns szövegmagyarázó döbbenetesen fogalmazott 1959-ben írt hatalmas Máté evangélium kommentárjában: „A Jeruzsálemben uralkodók, miként Júdás esetében, úgy itt a katonák esetében is éltek az emberek megvásárolhatóságával. Ez hatékony politikai eszköz volt”. A pénz politikai, valláspolitikai eszköz volt annak érdekében, hogy lezárják a Messiás eljöttének történetét, amit a keresztre feszítéssel nem tudtak lezárni. Jézus történetét a közvélemény előtt a hamis, önjelölt messiásság halálra méltó hazugságának próbálták feltüntetni. Azaz a pénz ismét beférkőzött a legszentebb eseménybe közelébe, ahogyan a jeruzsálemi templomban is ott volt a pénzváltók asztalán, amiket Jézus a templom megtisztításakor felborogatott, kihajított onnan, mondván. Atyjának házát latrok barlangjává változtattátok. Pénzzel akarták a felső körök elérni, hogy a megváltás valóságát hazugságnak feltüntetve, lejárassák, lekicsinyeljék, majd kimossák saját népük, meg a megszálló római hatalom agyából, szívéből. Bagatellizálni akarták a legnagyobb történelemfordító eseményt, elócsítani a legdrágább kegyelmet. S ennek a csavarintásnak, csúsztatásnak, híresztelésnek az ezüstpénz volt az eszköze a hatalmon lévők és kiszolgálóik körében.

Az írástudók árulása

Nem a katonák voltak mindebben az „écesz géberek”, az ötletadók, a tervezők, hanem a szentség közelében járó főpapok, vének. És ez kétszeresen döbbenetes, terhelő reájuk nézve. A katonák primitívek, nem gondolkodó végrehajtói voltak a főpapi cselvetésnek. Olyannyira vakok voltak, hogy észre sem vették, milyen hazugságra, ellentmondásos blöffre szedték rá őket. Nevezetesen arra, mondják ezt: „Az ő tanítványai odajővén éjjel, ellopták őt, amikor aluvánk”. Ez aztán a kétszeres vakság és megtetézett hazugság! Hogyan láthatná az a történéseket maga körül, aki alszik? Márpedig a katonák, a vitézek ezt a dicstelen és buta hazugságot bevették, s a pénzért ráálltak ennek terjesztésére. Valóban megvásárolható, mindenre rávehető sok ember a pénz által. A hatalom pénze valósítja meg, élteti a pénz hatalmát.

De a pénz nem csak azt vezeti meg, korrumpálja, akinek adják, hanem azt is, aki adja. Nem volt elég a kitalált hazugság, amit a tanácskozó elöljárók kitaláltak, hanem ők a katonák védelmére, a hazugság védelmére újabb hamisságot terveltek ki, amivel a helytartót, a világi hatalom fejét tudják megvezetni. Máté erről így ír:”Mi elhitetjük őt, és kimentünk titeket a bajból”. Jól tudták a főpapok, hogy nagy bajt kavartak Jézus-talan szívük és értelmük cselszövésével. A hazugságot hazugsággal próbálták elleplezni!

Hazugság-pedagógia

Kétszeres, sőt többszörös volt a vallási értelmiségi bűne, felelőssége a Jézus-történetben! A katonák „fölvevén a pénzt, úgy cselekedének, amint megtanították őket” (15.). Félelmetes pedagógia! Félelmetes igazság ez is: a hazugság, a korrupció, a pénz megvesztegető hatalma, üzelme, praktikája lám tanítható! A „vitézek” úgy cselekedtek, amint megtanították őket. Ez a pénzen megvett hazugság-pedagógia. Nem kell ma sem könyvtárakat búvárolni ahhoz, hogy ezeknek az alapvetően a pénz hatalmával összefüggő negatívumoknak, bűnöknek a nyomára bukkanjuk. Mai életünk, meg a pénzen megvett hamis történetírás tankönyvei, az értelmiségiek árulása, az emberi korrumpálhatóság ezernyi drámai esetét, e fura pedagógia által „példává” manírozott bűnesetét ismerjük mi magunk is. Nem volt kivétel ez alól sem a keleti, sem a nyugati hatalom, sem a kommunizmus, sem a polgári demokrácia. A pénz önbeteljesítő negatív szerepe – pozitív hasznossága mellett – a mai napig félelmetes kísérője az evangéliumnak, az egyházaknak, a megváltás egészen más gyökerű és célú történetének. A szervezett tőke és pénzvilág politikai kurzusokon átnyúló, globális térhódítása korában fontos látnunk azt az alternatívát, amit a feltámadás és a Feltámadott Úr etikája kínál, nyit meg az Őt követők előtt. Ez a keresztyén ember királyi szabadsága, amiről Pál azt tanította: Minden szabad nékem, de nem minden használ!

Új történelem, melyben a „kicsinyek” a nagy hírnökök

Jó húsvétkor is felfigyelnünk arra, hogy az ünnep szentségéből, öröméből és igazságából erőt gyűjthetünk a helyes arányok, a valóság valós meg kísértő történéseinek, s vonzónak álcázott csapdák felismeréséhez. Ott és akkor, az üres sírnál megkezdődött az emberiségnek a másfajta történelme, amiben tényleges helyükre kerülnek a dolgok, személyek, magatartásformák, tervek, stratégiák és e világ stratégái. Meg azok is, akik nem a csúsztatások, a korrupció, a megvesztegethetőség, nem a hazug híresztelések szolgálói. Mert Jézus követésében vannak olyan „kicsinyei” a történelemnek, ma 2,2 milliárd Krisztus-követő, akik között a feltámadott Úr egy egészen másfajta etikát teremtett meg, és működtet bennük és rajtuk keresztül. Ők az igazság, a lélek, az isteni mértékek és értékek „vitézei”. Ennek a sornak az elején a Feltámadott Úr jelenésének, boldogító megtapasztalásának első tanúi állnak, az asszonyok, akik kimentek a sírbolthoz szomorúan, majd boldogan rohantak a valóban nagy hírrel Jeruzsálembe Jézus tanítványaihoz: Mária Magdaléna, Jakab anyja, a másik Mária és Salomé. Ők az új világrendben nem a férfiak hazug, korrupt ügyleteit, hanem valami egészen mást képviselnek: az együttérzést, a tiszta örömet, a jóért vállalt gyorsaságot, az igazi nóvumot, újságot, jó hírt és nem az álságos híresztelést. Ezt ők nem pénzért teszik, hanem szívből, belső meggyőződésből, igazi megtapasztalásból. S aztán jönnek csak a sorban a „nagy” evangéliumi férfiak, Péter és János, akik később kimennek a felházból a sírbolthoz. Majd a 11 tanítvány, a kétkedő Tamás, a hét tanítvány következik a galileai tenger partján, majd az ötszáz, Jakab, az Úr féltestvére, akiknek megjelent feltámadása után az Úr. Igen, velük kezdődött meg az igazi örömhír terjesztésének története, szintén Jeruzsálemből. Ennek a történetnek ma hit által mi is parányi betűcskéi lehetünk. Jó látnunk evangéliumi realizmussal azt is, hogy az aratásig Mesterünk Igéje szerint együtt nő a konkoly a búzával. Ne essünk kétségbe tehát, ha ezt saját sorsunkban is átszenvedjük, így volt ez amaz első húsvétvasárnapon is! A mai pénzcsapdák, korrupciós kísértések és hazugsággyártás örvényei között Ő a mi igazi őrizőnk. Nekünk az Ő szellemi-lelki őrizetére van szükségünk. Mi pedig odaadással bízhatjuk Őreá magunkat, családunkat, nemzetünket, világunkat. Ezt a jó hírt mindannyiunknak hírnökként tovább kell adnunk. Ez a mi felelősségünk. Úgy, ahogyan a svájci nagy református elmélkedő, Rudolf Bohren megfogalmazta:

Urunk, örökös őrszolgálatra támadtál fel,

Hogy mi is ráébredjünk a te ébrenlétedre,

A te magasztalásodra.

Szóljon hozzá