Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / Haló poraikból is üzennek…

Haló poraikból is üzennek…

Dr. Higyed István tavaly augusztusban Temesváron elhunyt református lelkipásztor kezdeményezésére Budapesten a Corinthia Grand Hotel Royal báltermében posztumusz a Magyar Kultura Lovagja címmel tüntették ki az egykori lugosi református lelkipásztor költő és műfordító Szombati-Szabó Istvánt.

A gálára, amelyen két kontinens nyolc országából avattak a Magyar Kultúra Napja alkalmával lovagokat, eljött az Angliában élő Szombati-Szabó Ildikó, aki a laudációt követően az unokák nevében megilletődve vette át a rangos kitüntetést. Az ünnepélyes eseményen részt vett Higyed István-Levente és Higyed János-Mátyás is, akik édesapjuk, Dr.Higyed István szellemi végakaratának beteljesedését elősegítették és gratuláltak a lovagi cím elnyeréséhez.

Dr. Higyed István több évtizedes kutató, gyüjtő és rendszerező munkájának eredményeként a feledésbe merült költő ma reneszánszát éli. Az évenként megrendezésre kerülő Szombati-Szabó István szavalóverseny, a  költő neve által fémjelzett lugosi Irodalmi Kör, a róla elnevezett lugosi utcácska, az emléktábla és a református templom virágoskeretjében álló kopjafa mind azt jelzik, hogy Szombati-Szabó István hazaérkezett. Nem csak azért mert 2013-ban, a költő születésének 125-ik évfordulóján volt tíz éve annak, hogy hamvai Budapestről a lugosi kopjafa mellé kerültek, hanem azért  is mert költészete lüktető  szívekben, érző lelkekben él tovább. Az emlékek féltő szeretettel történő ápolása a lugosi református gyülekezet feladata, amelynek élén az utódok, Fazakas Csaba esperes és Gáll Zoltán lelkipásztor méltó módon helytállnak. Fülöp Lídia, a Szombati-Szabó István Irodalmi Kör elnöke pedig mint kortárs és költőtárs a hídat jelenti múlt és jelen között.

Szombati-Szabó István halálának 80-ik évfordulója évében, a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetés méltó nyitánya az emlékezés évének. A bánsági magyarság is büszke lehet újabb kiemelkedő személyiségének elismerésére.

(a bővebb tájékozódás lehetősége: http://www.alkotohazak.shp.hu)

Laudáció, elhangzott a lovaggá avatás alkalmával

Szombati-Szabó István (Lugos, Románia) lelkipásztor, költő és műfordítónak.
Lovagias tettek: A 2013-ban elhunyt lovagtársunk, Dr.Higyed István szellemi végakaratát teljesítjük, amikor halálának 80 éves évfordulóján posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozzuk Szombati-Szabó István számára. Lovagtársunk közel ezer oldalon, három kötetben adta ki a Szombati-Szabó örökséget, amely példát ad emberségből, magyarságból és önfeláldozásból.

A Debrecenben született Szombati-Szabó István harmadik elemistaként kezdi a versírást, első kötete 1908-ban jelenik meg. Segédlelkész, majd Skóciában tanul.  Rendszeresen publikál egyházi és világi lapokban. Kisvárdán, majd Sátoraljaújhelyen lesz helyettes lelkész, ahol a háborúban elesettek fölött elmondott beszédeit kötetbe rendezi, amelynek bevételét az Országos Hadsegélyző Hivatalnak ajánlja föl. Trianon döntés elé állítja, de marad a Bánságban, előbb Resicabányán, azt követően Lugoson, utolsó szolgálati helyén. A vallások és kisebbségek helyzetét tanulmányozók és a a román Kormány közötti levelezés fordítója, amelynek megjelenése mára már kortörténeti dokumentumnak számít. Versei miatt állam elleni izgatással vádolják, majd tíz évre visszamenőleg elkobozzák kéziratait. 1924-ben jelenik meg utolsó verseskötete, amelynek írásai  máig időszerű témákat feszegetnek. Az Erdélyi Helikon egyik alapítója. Előbb az Erdélyi Szépmíves Céh, majd az Erdélyi Magyar Írói Rend kínál lehetőséget  publikálásra. Szombati-Szabó István 1934-ben Budapesten hunyt el 46 évesen. Rendkivül gazdag műfordítói és teológiai munkássága mellett költészete a szépséges magyar nyelv, a képes beszéd, az adys lázadás, a petőfis egyszerűség szép és tanulságos példája.

„Irodalmi életművéért”.

Szóljon hozzá