Két egymásutáni szombat tevékenységekben bőséggel érkezett Szárazberek apraja-nagyjai számára. A ünneptelen félév utolsó hétvégéjén vőfélytalálkozó keretében mélyültek el a lakodalmas hagyományőrzés fortélyaiba a “lagziba” érkezők. Ki is a vőfély? Mi a szerpe ma és mi volt régen? – tette fel a kérdést a házigazda szervező. Előadásában vetítés formájában bemutatta a különböző tájegységek lakodalmas szokásait, a vőfélyek népviseleti ruháit, szövegeit. A vőfély a lakodalom szervezője, annak gyakorlati munkáinak vezetője. A tisztség betöltése felkészültséget kíván: tapasztalatot a szervezésben, a vőfélyversek ismeretét, ezért legtöbb paraszti közösségben néhány jó képességű férfi specializálódott régen erre a feladatra. Ritkábban a rokonságba tartozó fiatal férfit kértek fel a vőfély tisztség betöltésére. Egy lakodalomban több vőfély is lehet, akik közül 1–2 tölt be vezető szerepet. A vőfély szolgálatáért természetbeni ellenszolgáltatást kapott a násznép tagjaitól. Tisztségének jelei a ruházatán viselt díszek, a vőfélybot és a feldíszített kulacs, amelyből olykor-olykor kortyolgat. A fiatal vőfélyek a vőlegény és a menyasszony kísérői, testőrei, nevük helyenként: koszorúslegény, nyoszolyólegény, lovaslegény. Az elméleti bemutató után a résztvevő legények elkészítették a vőfélypálcájukat, majd a meghívott vőfélyek Darabán István (Magyarország), Diószegi Mihály (Nagyvárad), Kovács Albert (Felvidék) és Tóth András (Szatmárnémeti) megmutatták tudásukat, hiszen egymást felváltva hangoztatták verseiket mosolyt és vidámságot varázsolva az arcokra. Az esemény utolsó részében egy lakodalmas szituációt improvizáltak a résztvevők, ahol volt menyasszony, vőlegény, násznagy és násznép, majd közös szeretetvendégséggel zárult a nap. Az esemény lényege a magyar lakodalmas hagyományok felelevenítése és ismertetése volt, melyben a haladó világgal ellentétben a szervezők azt szerették volna a fiatalok és gyermekek tudomására hozni, hogy a világ csalárd, és ha annak újdonságait hozzuk be életünkbe, akkor hamar kiszárad a lélek, de értékeink megőrzése mindig szívünben maradnak.
Ilonczai Zsombor szárazberki lelkipásztor