A Református Egyház ünneptárában nincs hely a halottak napjának, mi nem a halált, hanem az életet ünnepeljük. Mégis talán ezekben a napokban érzékelhető a leghangsúlyosabban a vigasztalás szükségessége, éppen ezért az Igének szólnia kell, mert csak az bátorit igazán.
Szombaton este 18 órától, az utóbbi évek szokásának megfelelően a szigetlankai református gyülekezet jelenlevő tagjai szabadtéren, a hozzájuk tartozó Mátyás király utcai temetőben énekeltek együtt és hallották Isten vigasztaló szavát: „Az imádkozásban és a hálaadásban legyetek kitartóak és éberek!” (Kol 4,2) Akkor, amikor szeretteink sírja mellett elcsendesedünk, tudnunk kell, valaki átölelhet bennünket, ha személyesen keressük vele a kapcsolatot, ő Jézus Krisztus, aki legyőzte a halált, él és életet ad. – biztatott Rácz Ervin lelkipásztor. Az imádság nem a gyengeség jele, sőt éppen a földöntúli erő és bizalom jelenik meg benne, ezért kell kitartóan és éberen gyakorolni: “Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a halálból, és felragyog neked Krisztus.” (Ef 5,16)
