Kezdőlap / Egyházmegyei hírek / “A láthatatlanokra nézünk” – Bartha Sándor is elérte nyugdíjas kort

“A láthatatlanokra nézünk” – Bartha Sándor is elérte nyugdíjas kort

Ismét búcsúzott a Szatmári Református Egyházmegye lelkipásztori közössége Isten egyik idős bojtárjától. Bartha Sándor hiripi lelkipásztor csütörtökön búcsúprédikációját mondta el a lelkészek előtt az adminisztrációs gyűlésen, hiszen ebben a hónapba nyugdíjba vonul.

Miután megérkeztek a lelkipásztorok a szokásos közigazgatási gyűlésre, Bartha Sándor hiripi lelkipásztor örök ünnepre hangolta az egybegyülteket, karácsonyi textust olvasván fel. Lukács evangéliuma 2. része, 21. versétől a 35. versig vette fel az Igét, ami arról a Simeonról szól, aki boldogan mondta Istennek a Messiást látván: „Mostan bocsátod el Uram a te szolgádat.”

Kovács Sándor esperes a 121. Zsoltár 8. versével intett búcsút hűséges, alázatos és szelíd szolgatársának, aki inkább Istenre figyelt, mint a zajos világra: „Megőrzi az Úr a te ki- és bemeneteledet, mostantól fogva mindörökké!” Az esperes különleges alkalomkor ismerte meg őt, még annak idején legátus ként, azaz érdekes módon Bartha volt Kovács legátusa, annak ellenére, hogy korosabb, mint a jelenlegi esperes. Mivel 43 éves korába jelentkezett a teológiára, mindenki úgy becézte, már Kolozsváron, de azután is sokan, hogy „tata”.

Máthé Róbert lelkészértekezleti elnök a lelkipászorok nevében búcsúzott az egyházmegye Simon Péterétől, azaz Jézus e megyebeli legidősebb tanítványától, hogy jó lenne tanulni azt az alázatot, amit tanusított egy-egy lelkészgyűlésen is, hiszen míg mások hevesen vitatkoztak bizonyos ügy mellett kardoskodva, addig Bartha Sándor szinte észrevétlen volt. Jó lenne úgy élni, ahogy egyszer egy bölcs mondta: „Ahol vagy, az emberek ne vegyenek észre, de ha elmész érezzék hiányodat!”

Nagy Erika, egyházmegyénk missziósa Hankovszki Ilonka „Pihenést ad az Isten” című versével eként vallott: „Benned adott az Isten egy apát” (részlet a versből)

Bartha Sándor 1947. október 22-én született a Maros megyei Magyarfülpösön. Tanulmányait sikeresen végezte, annak ellenére, hogy a körűlmények nem mindig engedték meg neki, hogy nyugodtan, anyanyelvén tanulhasson. Akárcsak Máté evangélistát, vagy Péter apostolt őt is a munkahelyéről hívta el az Úr. Nagyon sok kitartó és megpróbáltatásokkal teli, kétkezi munkálkodás után 43 évesen beiratkozott a Kolozsvári Protestáns Teológiára, amit elvégezvén 2 évig Érszakácsiban, 5 évig Hadad-Nádasdon és az utóbbi 10 évben Hiripen szolgált. Hiszi és vallja Pál apostollal együtt: „ nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.”(2Kor 4,18)

Isten áldjon „tata”!

Szóljon hozzá