Forrás: HARANGSZÓ
Józsefháza-hegyen közel százötvenen gyűltek össze a reformátusok a hagyományos hegyi prédikációra. Isten Igéjét az idén Nt. Kovács Sándor esperes hirdetette. A Józsefházi Református Egyházközség leányegyházának mindössze 45 tagja van. Ennek ellenére vasárnap délután háromszor ennyien hallgatták a hagyományos hegyi prédikációt a helyiek és a településről elszármazottak a gyülekezet híres kőtemplomában. Az igehirdetés szolgálatát idén először Nt. Kovács Sándor, a Szatmári Református Egyházmegye új esperese végezte, aki a Zsoltárok könyve 84. fejezete alapján prédikált. „Hazajöttetek ide, a Sion hegyére, hálát adni az Ég és a Föld Urának, ebbe a csodálatos kőtemplomba” – kezdte igehírdetését az esperes, majd kifejtette, hogy a hálaünnepen a híveknek nemcsak az őszi betakarítás sikerességéért és a termésért kell hálát adniuk, hanem a távol élő, szeretett családtagjaikért is, akik ismét hazalátogattak, hogy köszönetet mondjanak Istennek a megtartatásért. Ezek után az esperes a felolvasott zsoltár 11. versét idézve a hívek lelkére helyezte a templom nélkülözhetetlen szerepét és annak fontosságát: „Jobb egy nap a te tornácaidban, hogysem ezer másutt…”. A prédikáció után Varga Szilárd, a helyi gyülekezet lelkipásztora köszöntőjében nagyon találóan az esperes által felolvasott alapigére utalva a 84. zsoltár negyedik versét idézte: „A veréb is talál házat és a fecske is fészket magának…”. A házigazda lelkész a településről elszármazottakat az igebeli fecskékhez hasonlította, akik nem feledve el azt, hogy hol születtek, idén is visszatértek az ősi fészekbe, szülőfalujukba, hogy együtt ünnepeljenek otthon maradt szeretteikkel.
Ifj. Koszta Endre