Archive for the Category » Református hírek «

Húsvéti Harangszó

Új arculattal jelenik meg ettől az évtől a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja, a Harangszó. A lap széles látókörben tudósít nem csak arról, hogy mi történik az Egyházban, hanem arról is, hogy mi történik az Egyházzal a világban.

A hitvalló keresztyén református ember szellemi és társadalmi mozgásbiztonságát segítik azok az állandó rovatok, amelyekkel kéthetente jelentkezik a lap.

Az igemagyarázatok és a lelki önvizsgálatra szólító gondolatok mellett a református hitvalló öntudatot erősítő teológiai témájú írások is megjelennek a lapban, egyszerű, érthető és érdekfeszítő stílusban. A református egyházban és a nagyvilágban élő keresztyénségben történő eseményekről szóló tudósítások a keresztyén tájékozottságot, az évfordulók, egyháztörténeti érdekességek pedig a művelődést szolgálják.

Minden lapszámban külön oldal foglalkozik a családi élet megannyi problémájával és kérdésével, de külön oldala van a gyerekeknek is, ahol a mindennapi élet apró-cseprő dolgairól szóló tanulságos történetek mellett kézimunka és rejtvény is várja őket. Természetesen nem hiányozhat a lapból az egészséges egyházi humor sem.

A húsvéti ünnepi számban a következő anyagokkal jelenik meg a lap: Húsvéti hitvallás a kereszten, Miért van több időpontja a Húsvétnak, Kik voltak a farizeusok és a szadduceusok,  Hogyan alakult ki az újszövetségi kánon, Az ünnep megszentelése a családban, Férfi és női szerep az ünneplő családban, Gyermekrovat, Épül az első keresztyén templom Szaud Arábiában, Muzulmánok Bécsben, Hírek, Évfordulók. A gyülekezeti lap a lelkipásztori hivatalokban vásárolható meg!

Megosztható facebook fejléceken ismertetik Kálvin életét és munkásságát

Megosztható facebook fejléceken ismertetjük Kálvin életét és munkásságátA reformatus.ro szerkesztői Kálvinhoz kapcsolódó információkkal hívják fel a figyelmet arra, hogy idén van a Kálvin-évek utolsó éve. Az Erdélyi Református Egyházkerület facebookon megosztható és fejlécnek beállítható képeket készített, amelyeket le lehet tölteni oldalukról. Nem titkolt céljuk volt, hogy ezzel a facebook kampánnyal, azon túl, hogy Kálvin fontosságát a közösségi médiában is hangsúlyozzák, az egyházkerület facebook oldalát is népszerűsítsék, újabb követőket szerezzenek. A kampány sikere abban is mérhető, hogy három nap alatt közel 250-el több követője lett oldaluknak. Továbbra is kérik azokat, akik a honlapra látogatnak, hogy ezeket a fejléc képeket osszák meg, és hívják meg ismerőseiket is, hogy kövessék facebook oldalukat.

 

Bibliavasárnap – Vedd és olvasd!

Március első vasárnapja a Biblia ünnepe. Ez azt jelenti, hogy szerte a világon, ezen a napon különösen hálát adnak az Isten népéhez tartozók azért, hogy Isten a kezükbe adta a Szentírást.

Adjunk hálát a Könyvek Könyvéért, a Bibliáért úgy, hogy olvassuk! Vedd és olvasd! Kezdje el olvasni a Bibliát, aki eddig hagyta porosodni valahol! Ne össze-vissza! Azt mondják, a legjobb az Újszövetséget elkezdeni. Minden nap néhány verset, úgy, ahogy reggelire is egy-két szelet kenyeret eszünk, nem egy kilós veknit, és másnap azt, ami következik. Jó azt megrágni is, nemcsak lenyelni egészben. Gondolkozni rajta egy kicsit. Ha már Isten szól hozzánk, már csak illendőségből is, válaszoljunk, néhány mondattal imádkozzunk. Kialakul egy kapcsolat az élő Istennel, akit nem mi képzelünk el magunknak, hogy hátha van, hanem aki van mindent megelőzően, és örökké. És annyira szeret minket, hogy a kis életünk fontos neki, amikor félünk, megbátorít, amikor tanácstalankodunk, tanácsot ad, csak oda kell tartani a fülünket, a lelki fülünket is, és kérni az Ő segítségét.

Szent Ágostonnak a negyedik és ötödik század fordulóján különleges élménye volt a Bibliával kapcsolatban. Édesanyja, Mónika három évtizedes imádsága után Isten elkezdett szívében munkálkodni. Egy alkalommal gyerekeket látott játszani, akik refrénszerűen kiáltozták: „Vedd és olvasd!” A korábban feslett életű Ágoston Teremtőjének biztatását hallotta az ifjak szavában: vedd és olvasd – a Szentírást. Nem tétovázott, hanem felcsapta az Újszövetségben Pál apostol rómaiakhoz írt levelét, ahol ezt olvasta: „Mint nappal illik, tisztességben járjunk: nem dorbézolásban és részegeskedésben, nem szeretkezésben és kicsapongásban, nem viszálykodásban és irigységben, hanem öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne.” (Róm 13,13–14) Így indult el Ágoston lelkében a Krisztushoz fordulás. Mert vette és kinyitotta, aztán olvasta és szívében forgatta az igét.

Nem tiltott könyv, mint ahogyan az volt bizonyos korokban és nem kerül érte börtönbe közülünk senki  aki olvassa, pedig a keresztyén misszionáriusok elmondása szerint sok vallási türelmetlenségéről ismert országban  még ma is büntetik az olvasását is. Meg­erő­sí­tő jel­le­ge is van e nap­nak, meg misszi­ói is. Meg­erő­sí­tő, hi­szen a ke­resz­tyén em­bert em­lé­kez­te­ti, mit is jelent Bib­liá­val a kéz­ben, a Szent­írás igé­i­vel a szív­ben él­ni. Misszi­ói is, hi­szen min­den ér­dek­lő­dő szá­má­ra rá­mu­tat ar­ra a pá­rat­lan kincs­re, amely több, mint nagy­sze­rű ol­vas­mány. Több év­ti­ze­den át ér­le­lő­dött és vált szo­kás­sá, hogy ezen a va­sár­na­pon gyűj­te­nek református egy­ház­köz­sé­ge­ink a Bib­lia ter­jesz­té­sé­re, az iratmisszióra.

Az új Magyar Református Énekeskönyv használatáról

A Nagykárolyi Református Egyházmegye megbízott zenei előadója, ifj. Geréb Miklós irinyi és érdengelegi lelkipásztor a www.karolyirefegyhazmegye.ro honlap egyik olvasójának kérdésére válaszolt: Miért kell az új énekeskönyvet használni?

Az „új” énekeskönyv idén már 18 éves, tehát nagykorú. – mondja a lelkipásztor. Az ember ösztönösen fél a változásoktól, így érthető, ha sokan féltek ettől a cserétől. Nos, ha kicsivel több bátorsággal és kíváncsisággal állunk hozzá, akkor ennyi idő elég lett volna arra, hogy az összes dallamot megtanuljuk belőle. Ennyi idő alatt egy emberpalánta felnőtté válik! A Magyar Református Énekeskönyvet (MRÉ) 1996-ban adta közre a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, azóta a legtöbb gyülekezet bevezette, ezt használja. Egyházkerületünk Zenei Bizottsága ezt tekinti hivatalos templomi énektárnak, és ezt foglalta bele a kántorok munkaköri leírásába, melyet az Igazgatótanács 2013-ban törvényerőre emelt. A MRÉ tartalmazza a legtöbb „régi” éneket, legfeljebb a számozásuk változott meg, viszont ami nagy erénye: „újra” felfedezi azokat a – valóban régi – énekeinket, amelyek az európai és a magyar reformáció századaiban születtek, ám amelyeket a 19. századi liberális teológiai gondolkodás miatt egyszerűen „kidobtak” a későbbi református énekeskönyvekből. Az éneklés nem pusztán kedélyjavító szer – ahogyan a 19. századtól kezdve gondolták, hanem az imádság sajátos módja. Ezt tanítja róla a Biblia (lásd Zsoltárok könyve; 1 Krón 6,32; Csel 16,25; Kol 3,16, stb.). Ezért mindannyiunk érdeke, hogy megbecsüljük, elsajátítsuk régi-új énekeinket, minél gazdagabb forrásává legyenek imádságunknak.

VILÁGHÁLÓN A NAGYKÁROLYI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYE

Ma már, ami nincs fent az interneten az nem is létezik – szokták mondani. Bár, ez nem teljesen így van, viszont ennek a XXI. századi elvárásnak kíván eleget tenni a Nagykárolyi Református Egyházmegye. Új honlapunk friss egyházmegyei, hazai és határon túli református vonatkozású hírekkel, napi igemagyarázatokkal, tanulságos történetekkel és különböző kérdések megválaszolásával kíván kedveskedni az olvasóknak. Szeretnénk, ha jobban megismernék egyházmegyénk gyülekezeteit és lelkipásztorait. Sok témakörben merülnek fel bennünk kérdések, amelyekre ezen az oldalon most Balogh Enikőtől, Kurta Tőtös Beátától, Nagy Róberttől, Sebestyén Elődtől, Szabó Sándortól és az egyházmegye többi lelkipásztorától várhatjuk a feleleteket. Bárki felteheti hitéleti és olyan egyházi kérdését, amelyre keresi a  választ. A honlap szeretne kielégítő tartalmat nyújtani azoknak, akik az interneten is Jézus evangéliuma után vágynak. Ezért a Napról napra rovatban mindennap igemagyarázatot, a Történetek rovatban pedig különböző bölcsességeket olvashatunk, melyek útmutatóként kívánnak szolgálni vidám és szomorú élethelyzeteinkben egyaránt. Önnek immár nincs más tennivalója, minthogy naponta látogasson el a www.karolyirefegyhazmegye.ro internetes oldalra, és ha már valami megtetszett, akkor a közösségi oldalakon megossza ismerőseivel!

 

Haló poraikból is üzennek…

Dr. Higyed István tavaly augusztusban Temesváron elhunyt református lelkipásztor kezdeményezésére Budapesten a Corinthia Grand Hotel Royal báltermében posztumusz a Magyar Kultura Lovagja címmel tüntették ki az egykori lugosi református lelkipásztor költő és műfordító Szombati-Szabó Istvánt.

A gálára, amelyen két kontinens nyolc országából avattak a Magyar Kultúra Napja alkalmával lovagokat, eljött az Angliában élő Szombati-Szabó Ildikó, aki a laudációt követően az unokák nevében megilletődve vette át a rangos kitüntetést. Az ünnepélyes eseményen részt vett Higyed István-Levente és Higyed János-Mátyás is, akik édesapjuk, Dr.Higyed István szellemi végakaratának beteljesedését elősegítették és gratuláltak a lovagi cím elnyeréséhez.

Dr. Higyed István több évtizedes kutató, gyüjtő és rendszerező munkájának eredményeként a feledésbe merült költő ma reneszánszát éli. Az évenként megrendezésre kerülő Szombati-Szabó István szavalóverseny, a  költő neve által fémjelzett lugosi Irodalmi Kör, a róla elnevezett lugosi utcácska, az emléktábla és a református templom virágoskeretjében álló kopjafa mind azt jelzik, hogy Szombati-Szabó István hazaérkezett. Nem csak azért mert 2013-ban, a költő születésének 125-ik évfordulóján volt tíz éve annak, hogy hamvai Budapestről a lugosi kopjafa mellé kerültek, hanem azért  is mert költészete lüktető  szívekben, érző lelkekben él tovább. Az emlékek féltő szeretettel történő ápolása a lugosi református gyülekezet feladata, amelynek élén az utódok, Fazakas Csaba esperes és Gáll Zoltán lelkipásztor méltó módon helytállnak. Fülöp Lídia, a Szombati-Szabó István Irodalmi Kör elnöke pedig mint kortárs és költőtárs a hídat jelenti múlt és jelen között.

Szombati-Szabó István halálának 80-ik évfordulója évében, a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetés méltó nyitánya az emlékezés évének. A bánsági magyarság is büszke lehet újabb kiemelkedő személyiségének elismerésére.

(a bővebb tájékozódás lehetősége: http://www.alkotohazak.shp.hu)

Laudáció, elhangzott a lovaggá avatás alkalmával

Szombati-Szabó István (Lugos, Románia) lelkipásztor, költő és műfordítónak.
Lovagias tettek: A 2013-ban elhunyt lovagtársunk, Dr.Higyed István szellemi végakaratát teljesítjük, amikor halálának 80 éves évfordulóján posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja címet adományozzuk Szombati-Szabó István számára. Lovagtársunk közel ezer oldalon, három kötetben adta ki a Szombati-Szabó örökséget, amely példát ad emberségből, magyarságból és önfeláldozásból.

A Debrecenben született Szombati-Szabó István harmadik elemistaként kezdi a versírást, első kötete 1908-ban jelenik meg. Segédlelkész, majd Skóciában tanul.  Rendszeresen publikál egyházi és világi lapokban. Kisvárdán, majd Sátoraljaújhelyen lesz helyettes lelkész, ahol a háborúban elesettek fölött elmondott beszédeit kötetbe rendezi, amelynek bevételét az Országos Hadsegélyző Hivatalnak ajánlja föl. Trianon döntés elé állítja, de marad a Bánságban, előbb Resicabányán, azt követően Lugoson, utolsó szolgálati helyén. A vallások és kisebbségek helyzetét tanulmányozók és a a román Kormány közötti levelezés fordítója, amelynek megjelenése mára már kortörténeti dokumentumnak számít. Versei miatt állam elleni izgatással vádolják, majd tíz évre visszamenőleg elkobozzák kéziratait. 1924-ben jelenik meg utolsó verseskötete, amelynek írásai  máig időszerű témákat feszegetnek. Az Erdélyi Helikon egyik alapítója. Előbb az Erdélyi Szépmíves Céh, majd az Erdélyi Magyar Írói Rend kínál lehetőséget  publikálásra. Szombati-Szabó István 1934-ben Budapesten hunyt el 46 évesen. Rendkivül gazdag műfordítói és teológiai munkássága mellett költészete a szépséges magyar nyelv, a képes beszéd, az adys lázadás, a petőfis egyszerűség szép és tanulságos példája.

„Irodalmi életművéért”.

Kánya Zsolt-Attila: Álmodni és megvalósítani

Tisztelt lelkipásztor kollégák, kedves keresztyén fiatalok!

A 2014-es esztendő megállíthatatlanul hozza magával az új napok kihívásait. A mi dolgunk az, hogy az újban Isten igéjével felvértezve harcoljuk meg a hitnek szép harcát.  Köszönet a múlt esztendő hűségéért, ahol minden tervünk és megvalósításunk mögött hívő keresztyén lelkek állottak.

Az újesztendőben is ezzel a lendülettel és a hívő lelkek tenni akarásával szeretnénk terveket álmodni és megvalósítani. Isten áldását kívánjuk minden gyülekezet és minden ifjúsági csoport életére.

A múltba tekintés néhány másodpercében köszönetet szeretnék mondani azon gyülekezetek ifjainak, akik a szeretet ünnepében, és az azt megelőző időszakban zsebpénzükkel segíteni akarták az Élesdi Kajántó Mária Gyermek és Ifjúsági Otthon fiataljait. Közel 15 gyülekezetifjai álltak össze (Apa, Szatmár-Kültelek, Szárazberek, Mikola, Erdőd, Jankafalva, Kraszna, Kémer, Szilágysomlyó, Kövesd, Lecsmér, Zilah-Liget, Nagyvárad –Csillagváros, Jákóhodos) és csaknem 2.200 Ron  összegű „zsebpénzt ” juttattak el a gyermekotthon lakóinak.  Köszönjük utólag is az áldozatos adakozást, ami hiszem többről szólt mint a pénz. Itt a szeretet kézzelfogható bizonyitékait láthattuk.

Isten ígéje vezérelje a mi és a fiataljaink életét ebben az új esztendőben is. Hagyjuk, hogy tervezzen Ő, és minden cselekedetünk mögött mutassuk meg, hogy kiért is dolgozunk.

Kánya Zsolt-Attila,

ifjúsági előadó

Ifjú szivek Krisztusra hangolva

Adventi dicsőítő napot tartott a Királyhágómelléki Református Egyházmegye Ifjúsági Szövetsége Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében. Az egész napos rendezvényen fellépett a szilágybagosi Mandolin Zenekar, a KRISZBI Band, a kárpátaljai Trinitas, a Kontrast Zenekar, és az érmelléki Élő kövek. A szervezők igazi fiatalos, ugyanakkor lelkiekben gazdag, közösséget erősítő, fiatalokat Krisztushoz vonzó alkalmat szerveztek a közel háromszáz megjelent fiatal számára.

A kezdőáhítaton Mikló István Boldizsár jákóhodosi lelkipásztor az Ézsaiás könyve 52. része 7-től 9-ig terjedő versei alapján hirdette az igét. Annak a Jeruzsálemnek szólnak ezek a szavak, amely éppen romokban hever, de lakosai várnak arra, hogy újból felépül. Ide érkezik az örömmondó az üzenettel: jön a szabadítás, amire vágynak. Sokszor a mi életünk is romokban hever, a kérdés az, hogy észrevesszük-e az örömmondót, vágyakozunk-e a szabadítóra, Jézusra. Az áhítat zenei keretét a KRISZBI Band biztosította.

Ezután sorra következtek az Istent dicsőítő zenekarok, miközben az egyetem folyosóján adventi vásárra is sor került, egy kávé vagy forró csoki elfogyasztása közben pedig jó beszélgetés is kialakulhatott.  A Szilágybagosról Mandolin Zenekar igazi különleges zenei csemegét kínáló produkciója után a Kontrast és a kárpátaljai Trinitas is fiatalos lendülettel áldotta az Úr nevét.

Fazekas Ferenc a bihari egyházmegye ifjúsági előadója elmondta, hogy a rendezvény célja, ahogy a neve is mutatja: Krisztusra hangolódni. Ezt célt szolgálták a különböző zenekarok és az alternatív rendezvények, kézműves foglalkozás és az úgynevezett imaséta.

A rendezvény záróakkordjaként a kétéves születésnapjukat ünneplő Élő kövek koncertjét hallgathatták meg a fiatalok. A Mike Pál magyarkéci lelkipásztor vezette alakulatot nagy meglepetés érte, ugyanis a szervezők egy születésnapi tortát készíttettek el számukra, akik saját számukkal érzékeltették a vágyakozó ember hangulatát, ami az elején elhangzott áhítattal együtt üzenetében keretbe foglalta az adventi alkalmat: „Romokban járok, homokon fázok, nincs sehol a város csak kőhalom. Te erős vár vagy a nyomorúságban, oltalom életem zivatarában, hőségben árnyék, szükségben tányér, íztelen életre Te vagy a fűszer. Bárkikre, bármire hiába, csak te vagy Uram az oltalom. Istenem, várom szabadításod, érkezz meg hozzám oltalom.”

Az eseményre Erdődről is utaztak fiatalok, akik így még jobban ráhangolódhattak az Eljövendőre és az ünnepre.

Szatmáriakat is díjaztak az egyházkerületi közgyűlésen

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2013. december 6-án tartotta közgyűlését, melyen Csűry István püspök hirdetett igét, majd öt lelkipásztort szenteltek fel, valamint kiosztották a Pro Partium és Pro Ecclesia díjakat.

A Nagyvárad-Újvárosi református templomban Csűry püspök igehirdetésében a 136. Zsoltár alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a szeretet ne legyen csupán egy elcsépelt fogalom, hanem inkább életünk alapja. Isten szeretete örökké tart, észrevehetjük ezt életünk minden összefüggésében, a nehézségeink közepette is. Életünk alapja ne a panasz legyen, hanem a felemelő és felemelkedő szeretet!

Az igehirdetés után következett az alkalom legmelengetőbb pillanata, Csűry István püspök és Lukács József főjegyző vezetésével öt lelkipásztort szenteltek fel: Botos Júlia (Érmelléki Református Egyházmegye), Demeter Márta (Bihari Református Egyházmegye) Gombos Vencel (Zilahi Református Egyházmegye), Tokár Sándor-Levente (Bihari Református Egyházmegye) és Nagy Brigitta (Bihari Református Egyházmegye). Utóbbi a szatmári egyházmegyéből származik. Kívánunk nekik Istentől gazdagon megáldott szolgálatot a továbbiakban is; szolgálják hűséggel Krisztust és az egyházát!

Vinczéné Pálfi Judit egyházkerületi missziói előadó és Szűcs Éva katekétikai előadó ezután bejelentette azokat a személyeket, gyülekezeteket és szervezeteket, aki Pro Partium, illetve Pro Ecclesia díjban részesülhettek.

Kovács Ferenc szatmárhegyi nyugalmazott lelkipásztor kapta a Pro Partium díjat, akiről Fodor Lajos halmi szolgatársa laudatiojában a következőket írja: „ma is emlegetik délceg alakját, amint méltóságosan végigsétált az utcán. “Kedves, jámbor ember” – mondják felőle” – tud szigorú is lenni, ha a szükség megkívánja… nyugdíjba vonulása után sem hagyta el azt a nagyközséget, ahol szolgált 32 éven át, mert továbbra is szolgálni akar, fiával és feleségével együtt.”.

A díjazottak között szerepelt a Nagykárolyi- és Szatmári Református Egyházmegye javaslatára a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület is. Nagy Sándor esperes laudatiojában méltatta a szatmári reformátusokért határtalanul tevékenykedő egyesületet. Fülöp István parlamenti képviselő és Végh Balázs Béla adjunktus, az egyesület vezetői vették át a püspök úrtól a jól megérdemelt díjat. Pro Ecclesia részesült: kisgyülekezet kategóriában: Ráton (Szilágysomlyó), közepes gyülekezet kategóriában: Ipp (Szilágysomlyó), nagy gyülekezet kategóriában: Kraszna (Szilágysomlyói Eegyházmegye). Az M. Nagy Ottó-díjat Szűcs Évától Fazakas Viola (Szilágysomlyó) és Papp Anikó (Bihar) vette át.

A templomi alkalom után a közgyűlés tagjai átvonultak a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermébe, ahol különböző aktuális egyházpolitikai eseményeket tárgyaltak meg, adventi reménységgel tekintve a jövőbe.

Brüsszelben az Európai Egyházak Konferenciájának Egyház és Társadalom Bizottsága

Az Európai Egyházak Konferenciájának Egyház és Társadalom Bizottsága Brüsszelben tartotta idei küldöttgyűlését 2013. november 20–22-én. Az egyházak szerepe az európai krízishelyzetben címmel megrendezett értekezleten kontinensünk protestáns és ortodox egyházainak mintegy negyven küldötte vett részt. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületet Antal János külügyi előadótanácsos képviselte.
A tanácskozás első napján a küldöttek régiók szerint összesítették a gazdasági válság legjellemzőbb tüneteit. A küldöttek megállapították, hogy az Európai Unió ún. „periferikus” – keleti – tagállamait sújtotta leginkább a gazdasági krízis, következésképpen tovább nőttek a meglévő életszínvonalbeli különbségek. Mindazonáltal Európa nyugati egyházai ismét számos élelmiszerbankot és szegénykonyhát állítottak fel az elmúlt években. A növekvő munkanélküliség, a gazdasági migráció, a nyugdíj- és bércsökkenés, vagy a szociális juttatások apadása miatt egyre nagyobb teret nyernek Európa-szerte a szélsőséges nézetek és pártok. A gazdasági válság negatívan befolyásolta az európai egyházak egymással való kapcsolatát, illetve az ökumenikus mozgalomra is rányomta bélyegét, amennyiben az érintett egyházak jelenleg a belmisszióra összpontosítanak.
Másnap az Európai Bizottság (EB) és az Európa Tanács (ET) meghívott szakértői – Marcel Haag, az EB főtitkárságának vezetője, Robert Strauss, az EB munkaügyi, társadalmi és felzárkóztatási főosztályának vezetője, valamint Ilya Subbotin az ET politikai tanácsadója – tartottak előadást a gazdasági válság összeurópai szintű kezeléséről, az elért eredményekről. Ezt követően nemzetközi szeretetszolgálati intézmények vezetői – az Eurodiaconia részéről Heather Roy főtitkár, az APRODEV részéről Rob van Drimmelen elnök – ismertették azokat a lehetőségeket, amelyek révén az egyházak részt vállalhatnak a válság okozta gondok orvoslásában. Az előadók egyetértettek abban, hogy feltétlenül szükséges a gazdasági válság kiváltó okairól, például a materialista világszemlélet huzamos ideje tartó erkölcsi válságról is szót ejteni, a hozzászólók pedig az regionális egyházi együttműködés hatékonyságáról számoltak be.
Az értekezlet utolsó napján az Európai Egyházak Konferenciájának szervezeti átalakításáról tanácskoztak a delegáltak. A gazdasági válság egyenes következményeként az ökumenikus szervezet ugyanis megszünteti hagyományos, genfi központját, ezentúl csak Brüsszelben, valamint Strasbourgban tartanak majd fent irodákat. Az átalakítások üteméről az ökumenikus szervezet főtitkára, Guy Liagre számolt be a küldötteknek.
Nagyvárad, 2013. november 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Tájékoztatási Szolgálata

Főszerkesztő:
Rácz Ervin-Lajos
refszatmar@freemail.hu
Tel.: 0740-483-375

Szerkesztő:
Kovács Mátyás Péter
matyi_p@yahoo.com
Tel.: 0740-140-380

Esperes:
Kovács Sándor
kovacs_is@yahoo.com
Tel.: 0769-668-719

Hivatal:
Szatmárnémeti, Kálvin tér 2. szám
Tel.: 0261-711-816

Szeretettel várunk adományokat a
következő folyószámlára:

RO 86 OTPV 280000383726 RO 01
OTP Bank, Satu Mare