Archive for the Category » Református hírek «

Krisz – Sportnap 2014

A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET EGYHÁZMEGYEI IFJÚSÁGI ELŐADÓINAK ÉS LELKIPÁSZTORAINAK

Tisztelt Testvéreink!

A Szatmári Református Egyházmegye tisztelettel és szeretettel meghívja az egyházmegyék ifjúsági csoportjait a folyó év szeptember 6-án, szombaton a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban tartandó egyházkerületi ifjúsági sportnapra. Sportágak: labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz, rövid- (50 m) és távfutás (1000 m), tollaslabda, sakk és gombfoci.

Jelentkezni Ilonczai Zsombornál a 0766-662103 -as telefonszámon, illetve az izsombor@yahoo.com e-mail címen lehet szeptember 3-ig.

PROGRAM

  • 09:00 – 10:00 érkezés, regisztráció, csoportbeosztások
  • 10:00 – 16:00 mérkőzések
  • 13:00 – szünet és ebéd
  • 16:00 – 17:00 eredményhirdetés, díjkiosztás, szeretetvendégség
  • 17:00 hazautazás

Szatmárnémeti, 2014. augusztus 23.

Tisztelettel:

Kánya Zsolt                           Kovács Sándor                            Ilonczai Zsombor

egyhk.ifj. előadó                                    esperes                                               egym. ifj. előadó

 

“A megmaradás temploma” turisztikai attrakció

Sajtóközlemény

A megmaradás szimbóluma, Nagygéc: épül az egyedülálló kulturális attrakció

Csenger Város Önkormányzata több mint 562 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a Nagygécen kialakítani kívánt „A Megmaradás Temploma” turisztikai attrakció létrehozására az Új Széchenyi Terv keretében. Az 1970 óta lakatlan határ menti település, Nagygéc, több, mint négy évtized elteltével újra bekapcsolódhat az ország vérkeringésébe. A szamosi árvíz után kitelepített falu XIII. századi temploma – a Megmaradás Temploma, országos és nemzetközi turisztikai attrakció lehet az Új Széchenyi Terv által támogatott pályázat fejlesztéseinek eredményeként.

Nagygéc egyedi története önmagában is több, mint figyelemreméltó. A magyar-román határ melletti falu neve elsőként 1280-ban tűnt fel, századokon át olyan nemesi családok birtokolták, lakták, mint a Csákyak, vagy a Haynau család. Nagygéc szerény lélekszáma ellenére is számos magyar történelmi esemény fontos szereplője, helyszíne volt. Az 1970-es árvízben azonban a falu csaknem teljesen elpusztult, lakosai nem költözhettek vissza. Küzdelmük azonban azóta is tart falujuk, a kis templom megmaradásáért.

Forján Zsolt, Csenger polgármestere szerint a “Megmaradás Temploma turisztikai attrakció” az Észak-alföldi régió és a Szatmári térség kulturális turisztikai kínálatában is egyedülálló. A projekt által megvalósuló kulturális attrakció a magyarság egész Kárpát-medencei történelmét átfogja, interaktív módon jeleníti meg és tanítja a magyar történelem nagy eseményeit, kihasználja a Szamos-mente természeti adottságait és épít a Kárpát-medence legnagyobb határon kívüli magyar közösségének közelségére.

A projekt megvalósítása során sor kerül az Árpád kori alapokon nyugvó templom teljes felújítására, amely büszkén hirdetheti az erős alapokon álló 1000 éves magyar állam sérthetetlenségét. A Nagygéci Emlékparkba ültetett őshonos Kárpát-medencei fák mellett a parkban a történelmi Magyarország és a mai Magyarország határvonalai is kirajzolódnak. A ligetben 200 emlékoszlopon a Kárpát-medencei települések üzennek majd az utókornak. A parkban a látogatók tabletek segítségével utazhatnak a magyar történelmi események, nevezetes helyszínek világába. A park kilátótornya a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja, a kilátóból határok nélkül jelenik majd meg a látóhatár. A Megmaradás Háza – Magyarság Háza különleges építészeti megoldásokkal a születést és a halált jeleníti meg. Az újszülöttek a fénnyel érkeznek, nevük viszont virtuálisan is megjelenik a terem közepén álló asztalba épített számítógépen keresztül. A Látogatóközpont, a Schwarcz-porta ad majd helyet a Nagygéci nemesek termének, a Schwarcz család emléktermének. A 4D moziban a település életének bemutatásán keresztül a magyarság élete jelenik meg, az eseményeket a nézők különböző aspektusokból, csatában vágtató lovon ülve, árvízben, csónakban hánykolódva élhetik át. A Megmaradás Háza ad majd helyet az ajándékboltnak is. A “Megmaradás Temploma turisztikai attrakció” a hét magyar törzs bejövetelére is emlékeztet, a honfoglaló ősöknek az Őrtűz oszlop állít emléket.

A turisztikai kínálat bővítése és a szolgáltatási színvonal növekedése a környező turisztikai attrakciókkal együtt hozzájárulhat a térségben az idegenforgalom növeléséhez és a szezonalitás csökkenéséhez is.

Új szerepet kapnak Nagykároly vidékének üressé vált református templomai

Forrás: http://www.karolyirefegyhazmegye.ro/

Az év egyik legjelentősebb Szatmár megyei eseményére került sor augusztus 16-án.  A megye egyetlen középkori freskóját örző berei református templom és a csomaközi református műemlék templom felújítását ünnepelték. A szent hajlékokat a Középkori templomok útjának turisztikai célú attrakciófejlesztése elnevezésű Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázata révén tették rendbe 100 ezer euróból. Az ügy támogogatói a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Tiszántúli  Református Egyházkerület és a Szabolcs-Szatmár-Bereg  Megyei Területfejlesztési ás Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. voltak. A kiemelkedő alkalmat megtisztelte jelenlétével – több neves személyiség között – Balog  Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere és Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese is.

Az ünnepségsorozat a berei templomban kezdődött Balog Zoltán igehirdetésével, aki a Zsid. 2:1-4 igeszakasz alapján prédikált. Az igehirdető Matthias Grünewald német festő isenheimi  oltárképéből  indult ki, amelyen Keresztelő János felemelt mutatóujja méreteiben aránytalanul nagy.  Karl  Barth teológus ezt azzal magyarázta, hogy az egyház feladata a rámutatás. A figyelem ráirányítása az Isten bárányára: Jézusra.  A katedrálisok és kis templomok tornyai mind felfele, Isten felé mutatnak. Mindannyiunk közös feladata, hogy ne egymásra mutogassunk, hanem a Szabadító felé emeljük tekintetünket. Sokszor talán mi magyarok úgy érezzük, hogy a történelem szélére sodródtunk. A partiumi régiónak a neve is magában hordozza, hogy csak egy rész. Ám a bibliai ige utal arra, hogy Isten szemében mindenki középen áll.  Ő a kezébe emel minket. Az igehirdető a szülöföldön maradásra budította a hallgatóságot: e települések lakóinak nem kell elmnenni, elég csupán a tempomukban meghallani Isten igéjét vagy othhonaikban kinyítni a Szentírást.  Majd mások zarándokolnak el ide. A templomok felújítása a két kormány közös együttműködésének volt köszönhető. Az ajándék azonban rámutat az ajándékozottra. Azaz, az ajándékul kapott megújult templomok az itt élők lelki életének ápolását szolgálják. Ez a legfontosabb.  Népünk sok  gonddal nézhet szembe, de ezek mindig arra késztetnek, hogy visszatekintsünk és megértsük ezeknek a egyéni vagy társadalmi megpróbáltatásoknak az üzenetét. Azt, hogy mennyire fontos a családunk, a gyülekezetünk, nemzetünk és anyanyelvünk – hangzott a prédikációban.

Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke ünnepi beszédében elmondta: műemlék templomainknak rendbetétele és megőrzése figyelmeztetnek arra, hogy Károli Gáspár szülőföldjén még vannak kapaszkodóink. Bizonyságai továbbá annak, hogy erősek vagyunk a részeken is. Olyan holnap felé nézünk, amelyről tudjuk, hogy abban az unokáinknak is lesz holnapja.  Ezért is különösen fontos, hogy tevékenykedjen az egyház, legyen magyar nyelvű oktatás és korház, ahol betegeinket ápolhatjuk.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyhatóság elnöke megvalotta: régi  álma valósult meg azáltal, hogy sikerült rendbe tenni templomokat a felső Tisza vidékén és itt.  Egy olyan programot kezdtek 2009-ben, amikor felkutatásra kerültek a templomok. Középkori jelenlétünk bizonyságait látjuk ezekben a szent hajlékokban. Örömét fejezte ki annak, hogy a református egyházak  felkarolták ezt a műemlék megmentő ügyet. Immár nemcsak Magyarországra, és a Partiumra, hanem Kárpátaljára is kitekintettek egyházi jellegű turisztikai útvonalak feltárása céljából, és ott is szeretnének  munkálkodni. Elégedettséggel nyugtázta, hogy a műemlék templomok nem kevés kiadással járó költségeit finanszírozni tudták a HURO –s pályázatból. A jövőben pedig nem szeretnének lemondani egyetlen külhoni magyarról és magyar épületről sem.

Csóka Dezső, berei lelkipásztor a 36. zsoltár szavaival köszöntötte az ünneplőket. Az anyaországiak 2004-es csúfos népszavazása után, kifejezetten örül annak, hogy ma már édes anyaországként tekinthetünk Magyarországra. Örömét fejezte ki továbbá azért is, hogy a sok renoválásra váró templom közül rájuk esett a választás.  Megtisztelve érezte magát a vendégek jelenléte miatt, és örült annak is, hogy Csomaköz testvértelepülésének, Kunhegyesnek a küldöttsége is velük együtt ünnepel.

Emődy Tamás, a KREK műszaki előadója beismerte: a kis gyülekezetekben ritkák a kiemelkedő ünnepi események, mivel nincs ki  finanszírozza őket. A Középkori templomok útjának turisztikai célú attrakciófejlesztése elnevezésű pályázat céja: népszerűsíteni a középkori egyházi örökséget. Olyan templomokhoz nyúltak, amelyek kicsik, sőt közülük csak egynek van gyülekezete. A berei templomban taláható a híres Krisztus színeváltozása freskórészlet, mely egész Európában ritkának számit.

Nt. Nagy Sándor,  a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese elmondta: esperessé választása után az volt a kívánsága, hogy a kicsi egyházközségeket  is tudják segíteni. Örömét fejezte ki, mivel  beteljesült ez a vágya.  Utalt arra, hogy bár többen fogalmazzák meg azt, hogy mi itt Isten háta mögött élünk. Ám ő ezt cseppet sem veszi hátránynak, mivel aki Isten mögött van, az az Urat követi, aki előtte halad. Oda megyünk, ahová Ő megy, ahová Ő vezet minket – fogalmazott az esperes. Együtt nagy eredményeket lehet elérni. Különös szerepe van ebben a templomoknak, mivel itt megszünik a különbözőség. Itt nem az a fontos, hogy ki milyen elveket vall vagy milyen a bőrszíne. A szeretet jegyében mindenki közös célért imádkozik, és a közös munkának megvan a gyümölcse.  A csomaközi templom falai között elmondta, hogy annakidején az őseink azért fáradtak, hogy nekünk templomunk és jövőnk legyen. Elemi kötelességünk nekünk is megvédeni és karbantartani azokat a templomainkat is, melyek mára üressé váltak, vagy csak néhány hívük van. Úgy álljunk ma meg ennek a templomnak a falai között, hogy bízzunk a jövőben. Már most lássuk magunk előtt a jövő nemzedéket, akik hálásak lesznek nekünk  épitett örökségünk megőrzéséért. Legyen erőnk mindenkor Krisztusért és egymásért tenni! – hangsúlyozta az egyházi elöljáró.

Kelemen Hunor  miniszterelnök-helyettes szűk hazánk, Erdély értékeinek megőrzésére buzdított.  Hansúlyozta: saját kezünkbe kell vegyük sorsunkat, mert senki helyettünk nem fog cselekedni. Rámutatott arra, hogy azoknak a templomainknak is, melyek elvesztették eredeti funkciójukat, tartalmat kell adni. Ez fog történni immár a csomaközi református templommal is, amely a jövőben helytörténeti és egyházi kiállításoknak ad majd helyet.

A Generális Konvent záró nyilatkozata

„Legyenek láthatóvá tetteid.” (Zsolt 90, 16)

Mi, magyar reformátusok a Kárpát-medence minden szegletéből és a diaszpórából Sepsiszentgyörgyön találkoztunk az Erdélyi Református Egyházkerület meghívására, hogy a Generális Konvent közösségében együtt emlékezzünk Kálvin halálának 450. évfordulójára és a konvent keretei közötti együttműködés tíz esztendejére.

Istennek adunk hálát, hogy határokon átívelő összetartozásunk és egységünk kinyilvánítása nem békétlenség forrása, hanem az egymásért és a ránk bízottakért érzett felelősség és szolidaritás megélése. A tanácskozáson elhangzott beszámolók alapján is meggyőződhettünk arról, hogy együttműködésünknek ez a formája alkalmas és életszerű keretet ad közösségünk megélésének és egységünk munkálásának.

A reformáció 500 éves jubileumára készülve mindenekelőtt Isten Krisztusban megjelent evangéliumát ünnepeljük, amely hitünk szerint ma is formálja személyes és közösségi életünket. A genfi reformáció szellemében az egyház sajátos küldetésének elidegeníthetetlen részeként tekintünk a hiteles társadalmi felelősségvállalásra, a köz ügyeiért való fáradozásra. Kálvin János első erdélyi szobrának leleplezésével nem csupán a múlt előtt tisztelegtünk, hanem azt a ma is elkötelező erejű meggyőződésünket juttattuk kifejezésre, hogy a reformátor nyomdokaiban járva az Isten igazságába és kegyelmébe vetett hitünket az emberek közötti igazságosság munkálásától elválaszthatatlannak tartjuk: „Ahol Istent tisztelik, ott az emberséget gyakorolják.” Ennek jegyében elvárjuk, hogy a tanácskozásunknak is helyet adó Református Székely Mikó Kollégium sorsa rövid időn belül és jogszerűen rendeződjék, és az épület az Erdélyi Egyházkerület tulajdonában maradjon.

Kelet-közép Európa hét országában élő egy test tagjaiként fejezzük most ki együttérzésünket és támogatásunkat különösképpen is a kárpátaljai magyar hittestvéreinkkel és a konfliktust elszenvedő Ukrajna lakosságával. Imádkozunk az igazságos békéért, közösen lépünk fel az erőszak minden formája ellen, és összefogásunkkal, adományunkkal igyekszünk enyhíteni a háborús helyzetben és a kritikus gazdasági viszonyok között élő rászorulók gondjain. Arra hívjuk magyar református közösségeinket és testvéregyházainkat világszerte, hogy szolidaritásukat a Magyar Református Szeretetszolgálattal együttműködve, rendkívüli támogatás formájában juttassák kifejezésre.

Egymásért és magyar közösségünk jövőjéért érzett felelősségünk tudatában fejezzük ki aggodalmunkat térségünk országainak kisebb egyházi oktatási intézményeit érintő kedvezőtlen törvényi szigorítások miatt. Mindez nemcsak egyházaink társadalmi szolgálatát fenyegeti, hanem veszélyezteti Kelet-közép Európa kulturális és felekezeti sokszínűségének gazdag történelmi hagyományát, és ezzel az Európai Unió alapvető értékeit is.

Gottfried Locher, a Svájci Református Egyházak Szövetségének elnöke, illetve a svájci egyházak segélyszervezete, a HEKS igazgatótanácsa a testvéregyházak, Balog Zoltán és Kelemen Hunor miniszterek, valamint Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere a politika képviseletében jelentek meg az ülésünkön, és emelték ki magyar református egységünk előremutató, békességteremtő jelentőségét.

Ez az esztendő több részegyházunk életében ciklusforduló is. A Generális Konvent közössége az elvégzett munkáért mondott köszönettel búcsúzik azoktól az alkotó tagoktól, akik részegyházuk rendelkezései értelmében már nem választhatók újra.

A 7. Magyar Református Világtalálkozó jelmondata szerint összetartozásunk megerősítésére kötelezzük magunkat Krisztus békéltető evangéliuma hirdetésében és népünk szolgálatában, hogy általunk is Isten tettei legyenek láthatóvá.

Krisztus a jövő, együtt követjük őt!

Sepsiszentgyörgy, 2014. július 11.

Ami bennünket összetart – leleplezték Kálvin János egészalakos szobrát Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgyön folytatódott július 10-én a VII. Református Világtalálkozó. A május 24-i, debreceni ünnepély után Székelyföldön találkoztak újra egy nap erejéig a reformátusok, sor került a Generális Konvent plenáris ülésére is. A nap folyamán gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt voltak programok. Szatmár is képviseltette magát e rendkívüli rendezvényen, Kovács Sándor szatmári, Nagy Sándor nagykárolyi esperes és a főgondnokok is jelen voltak.

A 90. Zsoltár szavaival köszöntötték a közel 1500 résztvevőt a VII. Magyar Református Világtalálkozó megnyitóján: legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, egyházadon, gyermekeiden. „Sepsiszentgyörgy egy olyan város, amely mindig felvállalta és megbecsülte református örökségét” – hangzott el, tudtuk meg az Erdélyi Református Egyházkerület honlapjáról, a reformatus.ro-ról.

A nap csúcspontja: leleplezték Kálvin Jánosnak egy egész alakos szobrát. A városban található ma is egy Kálvin tér, a református vártemplom környékén, itt kap helyet a szobor. Kálvin János egészalakos szobrát Bocskai Vince szovátai szobrászművész készítette, a kezdeményező a Református Székely Mikó Kollégium Alapítványa volt, ezt felkarolta az egyházkerület. A finanszírozását a Generális Konvent, az Erdélyi Református Egyházkerület, Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a Székely Mikó Kollégium Alapítványa közösen vállalta.

A megnyitón Ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket: A történelem folyamán sok-sok fal épült, még a keresztyén gyülekezetek közösségében is. Az első világháború kitörése után azonban egy olyan fal emelkedett a mi magyar reformátusaink közé, amelyet nem mi alkottunk. Amikor ma itt együtt vagyunk, azért adunk hálát Istennek, hogy ez a fal lebomlott. A reformáció adta meg azt a lehetőséget, hogy az egy nyelven beszélők anyanyelvükön hallgatták Isten igéjét, és ez a küzdelem hozta el azt, hogy ma nem vagyunk szétválaszthatók: az anyanyelv, és az közös kultúra az, ami bennünket összetart – hangsúlyozta ft. Kató Béla.

Ezt követően Balog Zoltán magyarországi református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a határok feletti magyar-magyar összetartozásról beszélt, amely a magyar nemzet egyik legfontosabb erőforrása: Én azért jöttem el, hogy kifejezzem a magyar kormány azon szándékát, hogy mi arról az erőről, ami önökben van, nem szeretnénk lemondani, hanem hozzá szeretnénk ragasztani az egész Kárpát-medence magyarságának erejéhez – fejtette ki Balog Zoltán.

A július 10-i ünnepélyen jelen voltak mind a 10 egyházkerület püspöke, főgondnoka, valamint a 64 egyházmegye esperesei és főgondnokai, akik a Generális konventet alkotják.

Diakónia szak indul a Partiumi Keresztény Egyetemen

Nagytiszteletű lelkipásztor testvéreim!

Kedves szülők és diákok!

Jó lélekkel ajánlom az érdeklődőknek a Partiumi Keresztény Egyetemen induló diakóniai szakot   Az erdélyi történelmi egyházak fiait és leányait szeretettel hívjuk és várjuk a Teológiai Tanszék újonnan szervezett képzésére.

Isten áldása szálljon a jószívű támogatóink életére, a diakóniai szakképzés oktatóinak és  a szak  leendő hallgatóinak az  életére.

Informciók: http://www.partium.ro/hu

Az olvasókat  szívélyesen köszönti: dr. Hermán M. János

2014 júl. 5-én

 

Legyenek láthatóvá tetteid – VII. Református Világtalálkozó

Július 10-én Sepsiszentgyörgyön folytatódik a VII. Református Világtalálkozó. A május 24-i, debreceni ünnepély után Székelyföldön találkoznak újra egy nap erejéig a reformátusok, ugyanekkor kerül sor a Generális Konvent plenáris ülésére is. A nap folyamán gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt lesznek programok, a fiatalok este koncertmaratonon vehetnek részt. Szatmár is képviselteti magát e rendkívüli rendezvényen.

Az Erdélyi Református Egyházkerület honlapjáról a reformatus.ro-ról megtudtuk: a Magyar Református Egyház minden hatodik évben szervez világtalálkozót. Az 5 évvel ezelőtt megalakult egységes Magyar Református Egyház Generális Konventjének elnöksége úgy döntött, hogy több helyen, gyülekezetekben szerveződik ez a találkozó, testvérkapcsolatok mentén különböző események zajlanak. Idén két fő helyszínen együttesen is találkozókat szerveznek. Május 24-én, Debrecenben volt a Református Egység Fesztivál, a 2009-es egyesülés jubileuma volt ez a találkozó, amelyen több mint 1500 erdélyi református vett részt. Ennek a rendezvénysorozatnak mindig van egy központi témája, az idén a Legyenek láthatóvá tetteid igét választották mottóul.

Idén Sepsiszentgyörgyre, július 10-re tervezik a VII. Református Világtalálkozó határon túli eseményét. Ebben a városban kezdeményezték, hogy a nagy reformátornak, Kálvin Jánosnak egy egész alakos szobrot állítsanak. A városban található ma is egy Kálvin tér, a református vártemplom környékén, itt kap helyet a szobor. Kálvin János egészalakos szobrát Bocskai Vince szovátai szobrászművész készítette, a kezdeményező a Református Székely Mikó Kollégium Alapítványa volt, ezt felkarolta az egyházkerület. A finanszírozását a Generális Konvent, az Erdélyi Református Egyházkerület, Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a Székely Mikó Kollégium Alapítványa közösen vállalta.

A július 10-i ünnepélyen jelen lesz mind a 10 egyházkerület püspöke, főgondnoka, valamint a 64 egyházmegye esperesei és főgondnokai, akik a Generális konventet alkotják. Ballai Zoltán programfelelős elmondta, az első eseményre július 9-én délután 5 órától kerül sor, a Sepsiszentgyörgyi Lábas házban egy kiállítás-megnyitó lesz. 11 órától lesz az ünnepi megnyitó, valamivel korábban az Erzsébet parkban elkezdődnek a gyerekprogramok. A gyerekek lufikat kapnak, amelyeken a nap programjai fel lesznek tüntetve. 11 óra után a kulturális események sora kezdődik el. A programfelelős kiemelte, hogy ezen a napon a Székely Nemzeti Múzeum ingyen látogatható lesz. A főtéri nagyszínpad melletti, a téren református intézmények fogják bemutatni a munkájukat, a tér egyik részén olyan református népművészek lesznek, akiknek a munkáján meglátszik az, hogy reformátusok. A belvárosi templomban és a parkban imasétányok lesznek. 13 órakor a rétyi fúvósok fújják meg a gyülekezőt, őket egy 150 tagú egyesített kórus kíséri. 13 órától lesz a szoboravató, 14 órától hálaadó istentiszteletre kerül sor, amelynek végén közös úrvacsoraosztás lesz, 32 úrasztalánál osztják majd az úrvacsorát.  Az ünnepély egyik kiemelt meghívottja Mészáros János Elek, a 2012-es Csillag születik nyertese, majd egy 4 órás koncertsorozatnak lehetnek fültanúi, református ifjúsági zenekarok lépnek fel 18-22 óra között.

„Az úrvacsoraosztás fejezi ki leginkább az egységünket, ez volt az egyik meghatározó eseménye a debreceni együttlétünknek is.“ – mondta Ballai Zoltán. „Hálát szeretnénk adni mindazért ami van, nem pedig siránkozni azért, ami nincs. Minden találkozó egy seregszemle, amelyen felmutatjuk mindazt, ami ma az egyházat jelenti. Ezt programokban, tevékenységekben, de leginkább az emberekben lehet megtalálni.“ – mondta a Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.

A trianoni trauma ismét említés nélkül maradt

EURÓPAI PROTESTÁNSOK: EGY PERCES NÉMA CSENDDEL EMLÉKEZZÜNK AZ EGÉSZ KONTINENSEN A 100 ÉVE KIROBBANT I. VILÁGHÁBORÚRA

AUGUSZTUS 1-ÉN 12 ÓRAKOR IZLANDTÓL BALKÁNIG, PÉTERVÁRTÓL LISSZABONIG, HAMMERFESTTŐL ANKARÁIG

Az Európai Protestáns Egyházak Közössége, a GEKE hétfőn a dán fővárosban nyilvánosságra hozott közleményében felhívja az európai közvéleményt, s az egyházakat arra, hogy a 100 éve kirobbantott, addig nem látott borzalmas szenvedéseket magával hozó, milliók halálát okozó I. Világháborúra, s az áldozatokra egy perces néma csenddel emlékezzenek. „2014. augusztus 1-én közép-európai idő szerint 12 órakor egész Európában álljon le a munka és az élet rohanása egy percre Izlandtól Balkánig, Szentpétervártól Lisszabonig, Hammerfesttől Ankaráig”.  (Koppenhága/Berlin – 2014. 06. 25. – eld.de; epd.de; – Dr. Békefy Lajos)

Központi megemlékezés német-francia csúcstalálkozóval

A központi emlékező istentiszteletet augusztus 3-án tartják az elzászi Gunsbachban a GEKE, az Elzász-Lotharingiai Protestáns Egyházak Uniója és az EKD (=Németországi Protestáns Egyház) közös szervezésében. A város közelében ezen a napon, a hartmannsweilerkopfi emlékhelyen találkozik majd Joachim Gauck német szövetségi elnök és Francois Hollande francia elnök.

Az I. Világháború 1914. július 28-án robbant ki Ausztria Szerbiának küldött hadüzenetével, ahol Szarajevóban 1914. június 28-án merénylet áldozata lett a Habsburg trónörökös. Ferenc Ferdinánd életét a szerb nacionalista Gavrilo Princip golyója oltotta ki. A négy éven át tartó háborús hadviselésben egyik oldalon Németország és Ausztria-Magyarország, a másik oldalon Anglia, Franciaország és Oroszország, majd később az USA alkotta a szövetségesi tömböt. Az első borzalmas világháború 17 millió emberéletet követelt. Ez volt az a hadviselés-sorozat, amiben a klasszikus ember-ember elleni küzdelmét felváltotta az ember-technika harca. Akkor vetettek be először mérgezőgázokat, páncélosokat, repülőgépeket, tengeralattjárókat, gépfegyvereket az ellenfél megsemmisítésére. És akkor teljesedett ki a háborús gyűlölet-propaganda is a médiák révén. A legtöbb katonai veszteséget Németország szenvedte el közel 2 millió áldozattal, Oroszország 1,8 millióval, Ausztria-Magyarország 1,5 millióval, Franciaország 1,3 millióval, Anglia 750 ezer katonával. A polgári áldozatok száma elérte a 6 milliót.  A háború 1918 novemberében ért véget Németország és Ausztria-Magyarország kapitulációjával.

Hazánk trianoni traumája említés nélkül maradt – Balkán és Ukrajna nem!

A felhívás azon túlmenően, hogy emlékeztet ennek az európai „őskatasztrófának” az áldozataira, a kárvallott családokra, a hosszú ideig gyógyíthatatlan sebekre, a lelki traumát is érinti, de meglehetősen általánosan. Hiszen az a négy év alapvetően átrajzolta Európa térképét. Ennek lett áldozata hazánk is, területe kétharmadának elvesztésével, az azóta is elfogadhatatlan trianoni békediktátummal. A GEKE irat megemlíti, hogy bizonyos konfliktushelyzetek a mai napig rendezetlenek, elsősorban a Balkánon és Ukrajnában.

De a nyilatkozat – mint az elmúlt 90 évben oly sok politikai és egyházi megnyilatkozás – a megcsonkított Magyarországot említés nélkül hagyja, jóllehet az európai egyházi szervezetben ott vannak a magyar képviselők is, és teljességgel kizárt, hogy a szervezet felelős vezetői ne tudnának a trianoni traumáról.  Vajon ez a hallgatás a magyar részvétel eredménytelenségének vagy az európai (egyházi és újabban EU-s) taktikázásnak tudató be, ami már közel 100 éve tart – ellenünkre? El lehet gondolkodnunk! Miként azon is, hogy az EKD honlapon olvasható igen sokrétű, gazdag szemléltető és ismeretfrissítő anyagban egyedül csak azt említik meg, hogy a Német Birodalom a versaillesi békeszerződés (1919. június 28.) következtében területének 13 %-át veszítette el. Az, hogy hazánk területének közel 2/3-a került más országokhoz, egyetlen szó említést sem érdemel! Még közvetve, utalásszerűen sem! Annyit jegyez meg mindösszesen a szemléltető, egyoldalú anyaggyűjtemény, hogy a békeszerződés széles kaput nyitott a revansizmus előtt, s jó részt ez volt oka a II. Világháború kirobbanásának.

Teológiai kritika – „igazságos háború”?

A GEKE-irat kritikusan szembesít viszont a protestáns egyházak és teológusok szerepével 1914-ben. Van is mit kritizálni, hiszen akkoriban sokan felelős egyházi és hatalmi pozícióban Istent és a háborút pozitív összefüggésbe hozták egymással. A nemzeti, olykor erősen nacionalista hangulatú egyházak a háború kitörését pozitívan üdvözölték, és teológiailag országuk részvételét „az igazságos háború” hamis tételével igazolták is. A békére, megbékélésre felszólító egyházi hangok visszhangtalanok maradtak a háborús propaganda harsogásában. A mostani kiegészítő anyagok között szerepel az, aminek címe: „Az egyházak és az I. Világháború”. Felidézi a trón és oltár szövetségét, a saját nemzet morális fölébe helyezését a másiknak, a szinte szent cselekményként, Isten előtti kötelességként ábrázolt, hirdetett haza-, és népvédelmezés hőstettét. A háború első hónapjaiban tele voltak a templomok, de ott nem békefelhívások, hanem a háborút támogató, igazoló beszédek hangzottak el. Istenért és a hazáért akár az egyéni élet feláldozásával is illett szolgálni.

A nacionalizmus bálványa sokakat elvakított

De voltak más hangok is, még ha gyéren is, mint például a svájci Barth Károly református teológusé, aki 1914-ben kritikusan állapította meg: „Hazaszeretet, háborús elszántság és keresztyén hit” reménytelenül szembe került ebben az összevisszaságban egymással. A kortárak között talán a svéd evangélikus érsek, Nathan Söderblom volt az, aki a legvilágosabban fogalmazott. Élesen és folyamatosan támadta, bírálta a nacionalizmus bálványát, hamis istenségét, ami feloldhatatlanul áll szemben Jézus Krisztus és az ellenség szeretetének az Istenével. 1914 szeptemberében felhívással fordult Európa egyházaihoz, álljanak ellen a gyűlöletnek és ellenségeskedésnek, s követeljék kormányaiktól a vérontás befejezését. A mennoniták és a kvékerek pedig megtagadták a katonai szolgálatot, ami súlyos börtönbüntetést vont maga után.   A 2014-es megemlékezések sok alkalmat teremtenek az emlékezésre, az egykori „ellenségek” egymásra figyelésére. Hiszen a GEKE 94 protestáns egyházat képvisel, evangélikust, reformátust, uniáltat, metodistát és más kisebb egyházat. Ezekben az egyházakban közel 50 millió protestáns él és szolgál.

Van rendezni valója Európának velünk, s nekünk is Európával, meg magunkkal

Aki csak teheti, ismerkedjen meg az ekd.de honlapján (www.ekd.de/themen/material/erster_weltkrieg/index.html) a háttéranyagokkal, korabeli idézetekkel, időtáblázattal, a háború helyszíneivel, egykori és későbbi irodalmi reflexiókkal. A honlap emlékező istentiszteleti segédanyagokat is bőséggel közöl, meg programokat is, például a nemzetközi ifjúsági táborról, amit az emlékeztetés és a megbékélés jegyében tartanak. Lenne bár itthon is a megemlékezés méltó, állna meg a munka és az élet forgataga augusztus 1-én délben egy percre.

S lenne az egyéni, egyházi, nemzeti visszatekintés kritikus, de nem felejtő, nem feledtető, hiszen van még Európának is rendeznivalója e tekintetben velünk és nekünk is Európával, önmagunkkal, meg szomszédainkkal. Erre kötelez minket Ausztria-Magyarország 1,5 millió hősi áldozata, annyi könny és fájdalom, meg a nemzetcsonkító politikai diktátum. S mindezt azért is, hogy a nacionalizmus bálványát vagy kísértetét egyszer s mindenkorra ki lehessen gyomlálnia a lelkekből, az igazság magvait pedig elvetni a jövendő számára. Minden más csak méltatlan önkorbácsolás, ócsítás, megszégyenítő alku lenne. Márpedig ennek egyszer történelmileg és nemzetileg, egyházilag és egyénileg is véget kell vetnünk! Annak szellemében, Akire az emlékezés csendes percére felhívó GEKE irat is evangéliumi egyértelműséggel utal: „(Jézus Krisztus)… igazgassa lábainkat a békességnek útjára!” (Lukács 1,79).

KÖZLEMÉNY – Csűry István püspök Írországban

irorszag kozgyules
Csűry István püspök az Írországi Presbiteriánus Egyház éves közgyűlésének vendége volt. Testvéregyházunk június 2-5 között tartotta közgyűlését az Észak-írországi Belfastban. Antal János előadótanácsos kísérte el jószolgálati útjára egyházkerületünk elöljáróját.
Egyházkerületünk püspökét érte az a megtisztelő felkérés, hogy meghívott európai, amerikai és afrikai egyházi elöljárók nevében köszöntse a mintegy ezertagú küldöttgyűlést az ünnepélyes megnyitón. Igei köszöntőjében Csűry István püspök köszönetet mondott az írországi, határokon átívelő presbiteriánus egyház világot átkaroló külmissziós szolgálatáért.
A közgyűlés második napján Michael Barry megválasztott moderátor fogadta a királyhágómelléki püspököt, melynek rendjén a további, testvéri együttműködésről váltottak szót. A stratégiai együttműködés részleteiről küldöttségünk a Külmissziós Bizottság vezetőjével, Uel Marrs lelkipásztorral és főmunkatársaival egyeztetett, különös tekintettel az ifjúsági munkára, illetve a belmisszió egyéb területeire. A látogatás rendkívüli alkalom volt egyházaink kapcsolatának szolgálatban kiteljesedő megújhodására.
„Egyházkerületünk a trianoni békediktátum gyásznapján a máig eleven sebet enyhítendő, missziói szolgálatot vállal a nemzeti egység, valamint a nemzetközi kapcsolatok terén. Pünkösd előestéjén a megközelítően hasonló történelmi drámákat átvészelő Észak-Írországból buzdítjuk Testvéreinket a többletszolgálat vállalására, mert erre egyértelmű igei bíztatás érkezett: Bizony, bizony, mondom néktek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz.(Jn. 14,12)” – üzente Csűry István püspök.
2014. június 5.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Tájékoztatási Szolgálata

Főszerkesztő:
Rácz Ervin-Lajos
refszatmar@freemail.hu
Tel.: 0740-483-375

Szerkesztő:
Kovács Mátyás Péter
matyi_p@yahoo.com
Tel.: 0740-140-380

Esperes:
Kovács Sándor
kovacs_is@yahoo.com
Tel.: 0769-668-719

Hivatal:
Szatmárnémeti, Kálvin tér 2. szám
Tel.: 0261-711-816

Szeretettel várunk adományokat a
következő folyószámlára:

RO 86 OTPV 280000383726 RO 01
OTP Bank, Satu Mare