Archive for the Category » Református hírek «

Meghívó az Egyházkerületi Adminisztrációs Központ alapkőletételére

„Akik Istent szeretik, minden javokra van.” (Róma 8,28) A Királyhágómelléki Református Egyházkerület vezérigéje üzenetének jegyében Csűry István püspök és Varga Attila főgondnok szeretettel hívja egyházunk lelkipásztorait és híveit az Egyházkerületi Adminisztrációs Központ alapkőletételére, azzal a bizalommal, hogy nemcsak egy épületet, hanem jövőt is építenek.

Az ünnepélye alapkőletételre 2014. október 24-én, pénteken 13 órakor kerül sor az épület telkén, vagyis Nagyváradon, a Sulyok István utca 9 szám alatt.

Gál Sándor a lelkészértekezlet elnöke

Egy év szünet után ismét van lelkészértekezleti elnöke a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, derült ki szerdán az őszi egyházkerületi lelkészértekezleti konferencián.

Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében a lelkésztovábbképzőn és a lelkészértekezleten megjelentek először együtt hallgathattak meg két előadást, majd Csűry István püspök úr aktuális dolgokról való beszámolója után sor került a tisztújításra. Egy évvel ezelőtt nem sikerült választani elnököt, ezért ideiglenesen Szász Bálint szilágysámsoni lelkész szolgált ezen a téren. Ezúttal sikeres választáson Gál Sándor gencsi lelkészt bízták meg a feladat elvégzésére. Alelnök Szász Bálint szilágysámsoni, pénztáros Dobai Zoltán ákosi lelkész. Isten áldása kísérje őket és munkájukat!

Kopjafát avattak Szombati Szabó István lelkipásztor, költő és műfordító emlékére

Amint arról f.év elején már beszámoltunk, 2014 január 19-én Budapesten posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki az egykori lugosi református lelkipásztort Szombati Szabó Istvánt, Dr. Higyed István javaslatára, aki a neves előd irodalmi és műfordító munkásságát gyűjtötte össze és szerkesztette kötetekbe közel ezer oldalon.

A Budapesti Gálára eljött a költő-lelkipásztor Angliában élő unokája is, aki a többi unokával egyetértésben a kitüntetést felajánlotta a Lugosi Református Egyházközségnek, aki a Szombati Szabó örökséget őrzi és ápolja.

A kitüntetéssel járó Oklevelet és lovagi bronzplakettet f.év május 17-én a Szombati Szabó István neve által fémjelzett Nemzetközi szavalóverseny díjkiosztó gáláján adta át Higyed István-Levente és Higyed János Mátyás a lugosi gyülekezet lelkipásztorának Gáll Zoltánnak, az angliai unoka, Szombati Szabó Ildikó üdvözletével együtt, aki betegség miatt nem lehetett jelen ezen az eseményen.

F.év szeptember 20-án a Felső-Tisza Völgyében fekvő Aranyosapátiban, a Kultúra Lovagjainak Emlékparkjában, halálának 80-ik évfordulóján kopjafát avattak Szombati Szabó István emlékére.

Az ünnepség délelőtt a helyi református templomban vette kezdetét, ahol a kultúra lovagjainak ünnepélyes bevonulását követően az üdvözlő szavak után az erre az alkalomra meghívott Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztor Kórusa adott egyórás téma-koncertet  „Nemzedékről-nemzedékre” mottóval.

Az istentiszteletet követően a jelenlevők átvonultak a lovagok emlékparkjába ahol Nick Ferenc, a Kuratórium elnöke köszöntötte a megjelenteket.

Fazakas Csaba a Temesvári Református Egyházmegye esperese köszöntőjében kihangsúlyozta azt, hogy talán nincs is a világon még egy olyan ország  amelynek annyi hármas-határa lenne mint Magyarországnak. A  délen fekvő Bánság és az Északkelet-Magyarországgal szomszédos Kárpátalja szórványvidékeinek nagy közös kincse és megtartó ereje a kultúra. Szombati Szabó István Trianon után válszthatta volna szülővárosának Debrecennek vagy Sátoraljaújhelynek a karriert és kényelmet ígérő meghívását is, de Lugoson maradt. Fazakas Csaba, aki Dr. Higyed István után  egy ideig maga is lugosi lelkipsztor volt büszkén és egyben örömmel tette fel a kérdést: – vajon van-e még egy olyan gyülekezet ahonnan két lelkipásztornak is kopjafája áll az aranyosapáti emlékparkban? És talán az sem véletlen, hogy pont egymás mellé került a két egykori lugosi lelkpásztor kopjafája.

Gáll Zoltán jelenlegi lugosi lelkipásztor Szombati Szabó István egyik olyan versét szavalta el, amely Trianon után  1922-ben született és amelyért államellenes izgatás vádjával tíz hónapig tartó meghurcolás következett a lelkipásztor életében. Kereken 33 évvel azután, 1955 őszén, egy egész napos ünnepségen amelyen a néhai lelkipásztor-költőre emlékeztek Lugoson, az akkor nagybodófalvi lelkipásztor Higyed István ismertette az ominózus vers születésének és utóéletének körülményeit és következményeit. 1956 után neki is számolnia kellett ezért a következményekkel. Akkor érte is eljött a fekete autó…

Szombati Szabó Ildikó erre az alkalomra eljött Angliából és miközben az emlékezés harangja megkondult a két palástos lelkipásztor kíséretében elhelyezte a lugosi templomkertből hozott hazai földet a harangláb talapzatába. Azt a földet amelyben nagyszülei nyugosznak, akiknek hamvait annakidején ő maga hozta haza Lugosra, a budapesti Farkasréti temetőből.

A kopjafák megszentelése és felavatása után amely római katolikus, görög katolikus és református szertartás szerint történt a hozzátartozók elhelyezték az emlékezés koszorúit a kopjafákon. A kórus éneke zárta a szertartást: „Légy hív mindhalálig és néked adom az életnek koronáját.”

Szombati Szabó István és Dr. Higyed István kopjafája egy olyan tizenkettes körben áll egymás mellett, amelynek közepén a „Megmaradás” nevet viselő hársfa mélybe ereszkedő gyökereivel és égre kapaszkodó ágaival az elmúltak és az eljövendők határán mintha azt üzenné:

„Csak álljatok, mint elő-őrsök itt,

Didergő posztján egy új kikeletnek:

Új ég lesz majd itt, föld is, lomb is új

És más dalok születnek.”

Szombati Szabó István: Beszélgetés hervadt, őszi kerttel

(a betiltott vers utolsó szakasza)

A tartalmas nap a Falvak Kultúrájáért Alapítvány jóvoltából szeretetvendégséggel és kulturális műsorral zárult.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Forrás: http://reformatus.ro/

9 erdélyi és partiumi református kollégium tartotta szeptember 21-én közös tanévnyitóját a kézdivásárhelyi református templomban. Igét hirdetett Szegedi László generális direktor, aki a kollégiumok nemzetmegtartó és hiterősítő szerepét emelte ki. Prédikációjában arra is kitért, hogy a kőhalmi diákotthonban 750 gyermeknek volt pótapja, érzi, hogy mi az, ami hiányzik egy ifjú életéből, mi az, amit elfelejtettek ők is, szüleik is.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

“A bűn szörnyűsége mindnyájunkat kikezd, nincs ember, aki önerőből ellenálljon ennek. Sokszor elfelejtjük az örökséget, a szülők, a nagyszülők Bibliáját. Ebben is nagy szerepet játszanak a református kollégiumok, meg kell mutassák, hogy az almának nem szabad messze esnie a fától. Nem szégyelljük az igét, Kálvin János tanítását, aki mindig felmutatott és visszamutatott Istenre, mondván, hogy egyedül övé a dicsőség!”

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Szegedi László hangsúlyozta, fontos, hogy mivé lesznek a gyermekeink, fontos, hogy milyen iskolában milyen lelkiséget, milyen oktatást kapnak, részesednek-e olyan hitbeli nevelésben, amely megtartja őket. Olyan erős egyéniségű ifjak kerülnek ki a református kollégiumokból, akik, ha vezető tisztségbe jutnak, akkor az ő felelősségük lesz, hogy hogyan tudnak Istenről, hitről, Jézus Krisztusról a munkaközösségükben beszélni.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora Manassé példáját hozta fel, aki, amikor nagyon mélyre csúszott, akkor elkezdett imádkozni, megalázta magát Isten előtt. “A történelemben példátlan esetről olvasunk, a királyt, aki a babiloniak fogságában volt, visszahelyezték a trónra. Istennél semmi sem lehetetlen, nem juthatunk olyan messze Istentől, hogy ne lehetne mindent újból kezdeni. Aki nem hiszi, hogy a kutyából is lehet szalonna, sőt, szalonnából is kutya, az a hit dolgait vétózza meg. Istennél sok minden lehetséges, amit a népi bölcsesség másképpen tanít. A kegyelem csodát cselekszik, azonban nem érdemes ekkora árat fizetni azért, hogy visszakerüljünk Isten közelébe.” – mondta Szegedi László.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Az igehirdető szerint Manassé története nem csak az évet kezdő gyermekekhez szól, hanem Isten a lelkészeket, oktatókat, pedagógusokat is megszólítja, tőlük is megkérdni, hogy mi az, amit elfelejtettek? Ha az Istennel való viszonyunkat nem hozzuk helyre, ha a feledés generációja leszünk, akkor elveszünk. Figyelmeztetni kell népünket, hogy Isten az Ő Fiának drága vérével váltott meg bennünket. Azon senki sem csodálkozott, hogy Manassé bűnös emberként hova jutott, de Isten kegyelmén mindenki elképedt.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Farkas Ferenc, a Kézdivásárhelyi Református Kollégium igazgatója köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy ez a nap örömünnep, hiszen a kollégium fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli. Beszédében kiemelte, hogy a kollégium elsősorban nem intézmény, hanem szeretetközösség.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Farkas Csaba tanfelügyelő az elmúlt 20 évre is megemlékezett, mint mondta, érdemes volt a kollégiumot elindítani, hiszen olyan nevelést kapnak a gyerekek, amit máshol nem. Életképes az iskola, ettől arrafelé már a minőség javításán is el kell gondolkodni. Azt, hogy az iskola életképes bizonyítják az eredmények is, valamint az is, hogy a gyerekek a társadalomban viselkedésükkel is megállják a helyüket.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke szerint az emberben mindig ott van a rosszra és a jóra való hajlam is, azonban a kollégiumban tanítóknak az a feladata, hogy a jóra való hajlamot segítsék. “A jónak csak ott van élettere, ahol a rossznak nincs. Ha a jövendőt erre építjük, akkor reményteljes, szép jövő áll előttünk.” – mondta Tamás Sándor.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Gáll Sándor egyházkerületi kancellár, tanügyi előadótanácsos köszöntőjében arról beszélt, hogy amikor iskolát kezdünk, akkor megfogalmazódnak célok, de ezzel együtt a félelem is bennünk van, hogy vajon meg tudjuk-e valósítani azokat. “Akik az Úrban bíznak olyanok, mint a Sion hegye.  Az igehirdetésben is megfogalmazódott, hogy szükség van a felekezeti oktatásra, a vallásos, református szellemben történő oktatásra. Ez ad jövőképet, erőt a megmaradáshoz. A felolvasott zsoltár megfogalmazza, hogy mibe kapaszkodhat bele egy ifjú, hogy mi segíti át a nehézségeken, a református kollégiumok pedig a maguk küldetésparancsában megfogalmazzák, hogy hogyan lehet ide eljutni: az ifjakat el kell juttatni az élő, erős Isten megismeréséhez.” – mondta a tanügyi tanácsos, aki szerint ezért ad többet a református kollégium, mint egy világi iskola, hiszen a nevelők, tanítók meg tudják mutatni azt az erős kezet, amely átölel, áld, megtart.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Balogh Zoltán, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperesének üdvözlőszavait Beder Imre kézdivásárhelyi lelkipásztor tolmácsolta. “Azzal a reménységgel kezdjétek el az új tanévet, hogy isten munkatársai vagyunk. Ezt tudva átminősül a szolgálat, a felelősségek, a terheink más súlyt nyernek. Hiszem, hogy az örömök, az áldások is megszázszorodnak.” A magvető példázatát magyarázva a lelkipásztor elmondta, nem mi vagyunk azok, akik plántálunk, hanem a növekedést adó Isten. A diákokat azzal biztatta Beder Imre, hogy termésre való képességgel érkeznek a kollégiumokba, ahol a közösség Isten szántóföldje.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Dézsi Zoltán egyházkerületi főgondnok arra emlékeztette az egybegyűlteket, hogy hitvalló elődeink hűséges szolgái, támogatói és fenntartói voltak az egyháznak. A kollégiumok együttléte nem csak jelzése, hanem letéteménye is annak a hagyománynak, hogy egyházunk iskolái a Föld népének szolgálatába teszik vállalásukat. Ebben mindnyájunknak megvan a feladata, mint ahogy az ige is írja, “Aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint, aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik, tegye egyszerűségben, aki elöljáró, legyen gondos, aki irgalmasságot gyakorol, tegye örömest.” Ezek a gondolatok tesznek bennünket felelőssé, hiszen egyházunkat építeni akarjuk keresztyénként alázattal, a szeretet jegyében. Dézsi Zoltán szerint a tanév új lehetőségek kapuját is jelenti, büszkén idézhetjük fel elődeinket, akik a nemzet felemelkedéséért tettek. “Tisztelve, értékelve felekezeteink érdemét, elődeink, nagyjaink fáklyavivői voltak a magyar szellemi életnek. A kollégiumok ezt a hagyományt akarják folytatni. A jövőnk általunk is befolyásolható.” – mondta a főgondnok.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Bokor Tibor polgármester üzenetében a kollégium épületében folyó munkát méltatta. Szerinte a kollégium népszerűségén múlott, hogy több generációs líceummá vált, amely képes élettel és diákokkal megtölteni az önálló épületegyüttest.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Fekete Fanni tizenegyedik osztályos diáklány szavalata után kiosztották a Romániai Református Egyház Zsinata által létrehozott Bethlen díjat, amelyet annak az oktatónak adnak át, aki kiemelkedő teljesítményt nyújtott az adott évben. 2014-ben Szőcs Ildikó, a Nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégium igazgatója kapta a díjat, amelyet Dézsi Zoltán főgondnok és Szegedi László generális direktor adott át. Szőcs Ildikó munkásságát Turzai Melánia, a nagyenyedi kollégium igazgatóhelyettese méltatta. A díj átadása után Gajdó Szende énekelt, akit Ruszka Sándor kézdivásárhelyi kollégiumi lelkész kísért.

Erdélyi és partiumi református kollégiumok közös tanévnyitója Kézdivásárhelyen

Fotó és szöveg: Kiss Gábor

IV. Szatmár határok nélkül – Először Nagyecseden

Szöveg: http://www.karolyirefegyhazmegye.ro/

Változatos és gazdag programkínálat fogadta mindazokat, akik szombaton ellátogattak a Reformátusok Szatmárért Közhasznú Egyesület (RSZKE) által szervezett találkozóra. Az idén immár negyedik alkalommal szervezték meg a határon innen és túl élő reformátusok számára ezt a felemelő programot, melynek először biztosított helyszint Nagyecsed. Több százan vettek részt az eseményen a  mi megyénkből is. Az egyesület elmúlt évi munkája között szerepel két fontos kiadvány (Istenkeresés a magyar irodalomban és Téli ünnepi népszokások és néphagyományok) megjelentetése is, melyeknek megszerkesztése Dr. Végh Béla Balázs nevéhez fűződik.

A közös ünnep Kovács Lajos, nagyecsedi polgármester és Fülöp István, a RSZKE elnökének ünnepi beszédével vette kezdetét.  Fülöp beszédében rávilágított arra, hogy két fontos tényező indította ma az embereket arra, hogy eljöjjenek ebbe a templomba: az egyik, hogy találkozzanak Krisztussal és egymással, a másik pedig a határok eltörlése, mivel ugyanazon történelmi megyéhez tartozunk.

Egy-egy rövid igenmagyarázattal köszöntötte a jelenlevőket Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és Ft. Derencséni István, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője.  Csűri István az  1 Jn. 4:4 igeszakasz alapján prédikált, melyben elhangzott: “nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van.” Ez utóbbi kapcsán fogalmazta meg, hogy ma is vannak olyanok, akik szeretnének határokat húzni, és nemcsak bizonyos területek között, de az emberi szívekben is.  Könyörgésében azért fohászkodott, hogy az emberek ne a határ falait építsék egymás között, hanem közeledjenek egymáshoz.

Nt. Kovács Sándor, a Szatmári Református Egyházmegye esperese elmondta: „Amikor mi a határon túlról érkezünk és elmondjuk, hogy a történelmi Szatmár megyéhez tartozunk, akkor még ott lappang bennünk a múlt. Az, amikor nyomorgatattunk és üldöztettünk, de szemünket a hegyekre emelve nem estünk kétségbe, mert tudtuk, hogyha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Ez a hit és reménység tartott meg bennünket, és fog megtartani a jövendőben is.”

Nt. Nagy Sándor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye  esperese beszédében így fogalmazott: „Valamikor gyermekkoromban, amikor felálltunk a szilágysági dombok tetejére, elmondták a nagyszüleink, hogy lám, arra van Magyarország, de nem lehet oda eljutni, mert szegesdrótos kerítések állják annak útját, aki oda el akar menni.  Eltelt néhány év, és Istennek hála 2013-ban felterjeszthettem az RSZKE munkáját Pro Partium díjra. Beteljesült a gyermekkori álmom, hisz lehet vannak emberek, akik szegesdrótokkal határt húznának ma is közénk, de a Krisztus után vágyó emberek szívébe nem lehet határt vonni. Örvendtem, hogy a szatmári egyházmegyével közösen a laudációban megfogalmazhattuk abbéli jókívánságunkat, hogy ennek az egyesületnek legyen ereje átnyúlni a határokon. Mert lehet, hogy vannak határok, de már nem sokáig, hisz a csillagok járása mást mutat. Úgy gondolom – most, amikor együtt vagyunk – ennek a jele a szívünkben már megjelent.”

Az istentisztelet méltóságát emelte a Debreceni Református Kollégium kántusának ünnepi műsora. Ezt követően pedig kulturális és szabadtéri programok következtek, melynek keretén belül a jelenlevők meghallgathatták a börvelyi kulturális műsort is.

Krisz – Sportnap 2014

A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET EGYHÁZMEGYEI IFJÚSÁGI ELŐADÓINAK ÉS LELKIPÁSZTORAINAK

Tisztelt Testvéreink!

A Szatmári Református Egyházmegye tisztelettel és szeretettel meghívja az egyházmegyék ifjúsági csoportjait a folyó év szeptember 6-án, szombaton a Szatmárnémeti Református Gimnáziumban tartandó egyházkerületi ifjúsági sportnapra. Sportágak: labdarúgás, kézilabda, röplabda, kosárlabda, asztalitenisz, rövid- (50 m) és távfutás (1000 m), tollaslabda, sakk és gombfoci.

Jelentkezni Ilonczai Zsombornál a 0766-662103 -as telefonszámon, illetve az izsombor@yahoo.com e-mail címen lehet szeptember 3-ig.

PROGRAM

  • 09:00 – 10:00 érkezés, regisztráció, csoportbeosztások
  • 10:00 – 16:00 mérkőzések
  • 13:00 – szünet és ebéd
  • 16:00 – 17:00 eredményhirdetés, díjkiosztás, szeretetvendégség
  • 17:00 hazautazás

Szatmárnémeti, 2014. augusztus 23.

Tisztelettel:

Kánya Zsolt                           Kovács Sándor                            Ilonczai Zsombor

egyhk.ifj. előadó                                    esperes                                               egym. ifj. előadó

 

“A megmaradás temploma” turisztikai attrakció

Sajtóközlemény

A megmaradás szimbóluma, Nagygéc: épül az egyedülálló kulturális attrakció

Csenger Város Önkormányzata több mint 562 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a Nagygécen kialakítani kívánt „A Megmaradás Temploma” turisztikai attrakció létrehozására az Új Széchenyi Terv keretében. Az 1970 óta lakatlan határ menti település, Nagygéc, több, mint négy évtized elteltével újra bekapcsolódhat az ország vérkeringésébe. A szamosi árvíz után kitelepített falu XIII. századi temploma – a Megmaradás Temploma, országos és nemzetközi turisztikai attrakció lehet az Új Széchenyi Terv által támogatott pályázat fejlesztéseinek eredményeként.

Nagygéc egyedi története önmagában is több, mint figyelemreméltó. A magyar-román határ melletti falu neve elsőként 1280-ban tűnt fel, századokon át olyan nemesi családok birtokolták, lakták, mint a Csákyak, vagy a Haynau család. Nagygéc szerény lélekszáma ellenére is számos magyar történelmi esemény fontos szereplője, helyszíne volt. Az 1970-es árvízben azonban a falu csaknem teljesen elpusztult, lakosai nem költözhettek vissza. Küzdelmük azonban azóta is tart falujuk, a kis templom megmaradásáért.

Forján Zsolt, Csenger polgármestere szerint a “Megmaradás Temploma turisztikai attrakció” az Észak-alföldi régió és a Szatmári térség kulturális turisztikai kínálatában is egyedülálló. A projekt által megvalósuló kulturális attrakció a magyarság egész Kárpát-medencei történelmét átfogja, interaktív módon jeleníti meg és tanítja a magyar történelem nagy eseményeit, kihasználja a Szamos-mente természeti adottságait és épít a Kárpát-medence legnagyobb határon kívüli magyar közösségének közelségére.

A projekt megvalósítása során sor kerül az Árpád kori alapokon nyugvó templom teljes felújítására, amely büszkén hirdetheti az erős alapokon álló 1000 éves magyar állam sérthetetlenségét. A Nagygéci Emlékparkba ültetett őshonos Kárpát-medencei fák mellett a parkban a történelmi Magyarország és a mai Magyarország határvonalai is kirajzolódnak. A ligetben 200 emlékoszlopon a Kárpát-medencei települések üzennek majd az utókornak. A parkban a látogatók tabletek segítségével utazhatnak a magyar történelmi események, nevezetes helyszínek világába. A park kilátótornya a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja, a kilátóból határok nélkül jelenik majd meg a látóhatár. A Megmaradás Háza – Magyarság Háza különleges építészeti megoldásokkal a születést és a halált jeleníti meg. Az újszülöttek a fénnyel érkeznek, nevük viszont virtuálisan is megjelenik a terem közepén álló asztalba épített számítógépen keresztül. A Látogatóközpont, a Schwarcz-porta ad majd helyet a Nagygéci nemesek termének, a Schwarcz család emléktermének. A 4D moziban a település életének bemutatásán keresztül a magyarság élete jelenik meg, az eseményeket a nézők különböző aspektusokból, csatában vágtató lovon ülve, árvízben, csónakban hánykolódva élhetik át. A Megmaradás Háza ad majd helyet az ajándékboltnak is. A “Megmaradás Temploma turisztikai attrakció” a hét magyar törzs bejövetelére is emlékeztet, a honfoglaló ősöknek az Őrtűz oszlop állít emléket.

A turisztikai kínálat bővítése és a szolgáltatási színvonal növekedése a környező turisztikai attrakciókkal együtt hozzájárulhat a térségben az idegenforgalom növeléséhez és a szezonalitás csökkenéséhez is.

Új szerepet kapnak Nagykároly vidékének üressé vált református templomai

Forrás: http://www.karolyirefegyhazmegye.ro/

Az év egyik legjelentősebb Szatmár megyei eseményére került sor augusztus 16-án.  A megye egyetlen középkori freskóját örző berei református templom és a csomaközi református műemlék templom felújítását ünnepelték. A szent hajlékokat a Középkori templomok útjának turisztikai célú attrakciófejlesztése elnevezésű Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázata révén tették rendbe 100 ezer euróból. Az ügy támogogatói a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Tiszántúli  Református Egyházkerület és a Szabolcs-Szatmár-Bereg  Megyei Területfejlesztési ás Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. voltak. A kiemelkedő alkalmat megtisztelte jelenlétével – több neves személyiség között – Balog  Zoltán, a magyar kormány emberi erőforrások minisztere és Kelemen Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese is.

Az ünnepségsorozat a berei templomban kezdődött Balog Zoltán igehirdetésével, aki a Zsid. 2:1-4 igeszakasz alapján prédikált. Az igehirdető Matthias Grünewald német festő isenheimi  oltárképéből  indult ki, amelyen Keresztelő János felemelt mutatóujja méreteiben aránytalanul nagy.  Karl  Barth teológus ezt azzal magyarázta, hogy az egyház feladata a rámutatás. A figyelem ráirányítása az Isten bárányára: Jézusra.  A katedrálisok és kis templomok tornyai mind felfele, Isten felé mutatnak. Mindannyiunk közös feladata, hogy ne egymásra mutogassunk, hanem a Szabadító felé emeljük tekintetünket. Sokszor talán mi magyarok úgy érezzük, hogy a történelem szélére sodródtunk. A partiumi régiónak a neve is magában hordozza, hogy csak egy rész. Ám a bibliai ige utal arra, hogy Isten szemében mindenki középen áll.  Ő a kezébe emel minket. Az igehirdető a szülöföldön maradásra budította a hallgatóságot: e települések lakóinak nem kell elmnenni, elég csupán a tempomukban meghallani Isten igéjét vagy othhonaikban kinyítni a Szentírást.  Majd mások zarándokolnak el ide. A templomok felújítása a két kormány közös együttműködésének volt köszönhető. Az ajándék azonban rámutat az ajándékozottra. Azaz, az ajándékul kapott megújult templomok az itt élők lelki életének ápolását szolgálják. Ez a legfontosabb.  Népünk sok  gonddal nézhet szembe, de ezek mindig arra késztetnek, hogy visszatekintsünk és megértsük ezeknek a egyéni vagy társadalmi megpróbáltatásoknak az üzenetét. Azt, hogy mennyire fontos a családunk, a gyülekezetünk, nemzetünk és anyanyelvünk – hangzott a prédikációban.

Ft. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke ünnepi beszédében elmondta: műemlék templomainknak rendbetétele és megőrzése figyelmeztetnek arra, hogy Károli Gáspár szülőföldjén még vannak kapaszkodóink. Bizonyságai továbbá annak, hogy erősek vagyunk a részeken is. Olyan holnap felé nézünk, amelyről tudjuk, hogy abban az unokáinknak is lesz holnapja.  Ezért is különösen fontos, hogy tevékenykedjen az egyház, legyen magyar nyelvű oktatás és korház, ahol betegeinket ápolhatjuk.

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei helyhatóság elnöke megvalotta: régi  álma valósult meg azáltal, hogy sikerült rendbe tenni templomokat a felső Tisza vidékén és itt.  Egy olyan programot kezdtek 2009-ben, amikor felkutatásra kerültek a templomok. Középkori jelenlétünk bizonyságait látjuk ezekben a szent hajlékokban. Örömét fejezte ki annak, hogy a református egyházak  felkarolták ezt a műemlék megmentő ügyet. Immár nemcsak Magyarországra, és a Partiumra, hanem Kárpátaljára is kitekintettek egyházi jellegű turisztikai útvonalak feltárása céljából, és ott is szeretnének  munkálkodni. Elégedettséggel nyugtázta, hogy a műemlék templomok nem kevés kiadással járó költségeit finanszírozni tudták a HURO –s pályázatból. A jövőben pedig nem szeretnének lemondani egyetlen külhoni magyarról és magyar épületről sem.

Csóka Dezső, berei lelkipásztor a 36. zsoltár szavaival köszöntötte az ünneplőket. Az anyaországiak 2004-es csúfos népszavazása után, kifejezetten örül annak, hogy ma már édes anyaországként tekinthetünk Magyarországra. Örömét fejezte ki továbbá azért is, hogy a sok renoválásra váró templom közül rájuk esett a választás.  Megtisztelve érezte magát a vendégek jelenléte miatt, és örült annak is, hogy Csomaköz testvértelepülésének, Kunhegyesnek a küldöttsége is velük együtt ünnepel.

Emődy Tamás, a KREK műszaki előadója beismerte: a kis gyülekezetekben ritkák a kiemelkedő ünnepi események, mivel nincs ki  finanszírozza őket. A Középkori templomok útjának turisztikai célú attrakciófejlesztése elnevezésű pályázat céja: népszerűsíteni a középkori egyházi örökséget. Olyan templomokhoz nyúltak, amelyek kicsik, sőt közülük csak egynek van gyülekezete. A berei templomban taláható a híres Krisztus színeváltozása freskórészlet, mely egész Európában ritkának számit.

Nt. Nagy Sándor,  a Nagykárolyi Református Egyházmegye esperese elmondta: esperessé választása után az volt a kívánsága, hogy a kicsi egyházközségeket  is tudják segíteni. Örömét fejezte ki, mivel  beteljesült ez a vágya.  Utalt arra, hogy bár többen fogalmazzák meg azt, hogy mi itt Isten háta mögött élünk. Ám ő ezt cseppet sem veszi hátránynak, mivel aki Isten mögött van, az az Urat követi, aki előtte halad. Oda megyünk, ahová Ő megy, ahová Ő vezet minket – fogalmazott az esperes. Együtt nagy eredményeket lehet elérni. Különös szerepe van ebben a templomoknak, mivel itt megszünik a különbözőség. Itt nem az a fontos, hogy ki milyen elveket vall vagy milyen a bőrszíne. A szeretet jegyében mindenki közös célért imádkozik, és a közös munkának megvan a gyümölcse.  A csomaközi templom falai között elmondta, hogy annakidején az őseink azért fáradtak, hogy nekünk templomunk és jövőnk legyen. Elemi kötelességünk nekünk is megvédeni és karbantartani azokat a templomainkat is, melyek mára üressé váltak, vagy csak néhány hívük van. Úgy álljunk ma meg ennek a templomnak a falai között, hogy bízzunk a jövőben. Már most lássuk magunk előtt a jövő nemzedéket, akik hálásak lesznek nekünk  épitett örökségünk megőrzéséért. Legyen erőnk mindenkor Krisztusért és egymásért tenni! – hangsúlyozta az egyházi elöljáró.

Kelemen Hunor  miniszterelnök-helyettes szűk hazánk, Erdély értékeinek megőrzésére buzdított.  Hansúlyozta: saját kezünkbe kell vegyük sorsunkat, mert senki helyettünk nem fog cselekedni. Rámutatott arra, hogy azoknak a templomainknak is, melyek elvesztették eredeti funkciójukat, tartalmat kell adni. Ez fog történni immár a csomaközi református templommal is, amely a jövőben helytörténeti és egyházi kiállításoknak ad majd helyet.

A Generális Konvent záró nyilatkozata

„Legyenek láthatóvá tetteid.” (Zsolt 90, 16)

Mi, magyar reformátusok a Kárpát-medence minden szegletéből és a diaszpórából Sepsiszentgyörgyön találkoztunk az Erdélyi Református Egyházkerület meghívására, hogy a Generális Konvent közösségében együtt emlékezzünk Kálvin halálának 450. évfordulójára és a konvent keretei közötti együttműködés tíz esztendejére.

Istennek adunk hálát, hogy határokon átívelő összetartozásunk és egységünk kinyilvánítása nem békétlenség forrása, hanem az egymásért és a ránk bízottakért érzett felelősség és szolidaritás megélése. A tanácskozáson elhangzott beszámolók alapján is meggyőződhettünk arról, hogy együttműködésünknek ez a formája alkalmas és életszerű keretet ad közösségünk megélésének és egységünk munkálásának.

A reformáció 500 éves jubileumára készülve mindenekelőtt Isten Krisztusban megjelent evangéliumát ünnepeljük, amely hitünk szerint ma is formálja személyes és közösségi életünket. A genfi reformáció szellemében az egyház sajátos küldetésének elidegeníthetetlen részeként tekintünk a hiteles társadalmi felelősségvállalásra, a köz ügyeiért való fáradozásra. Kálvin János első erdélyi szobrának leleplezésével nem csupán a múlt előtt tisztelegtünk, hanem azt a ma is elkötelező erejű meggyőződésünket juttattuk kifejezésre, hogy a reformátor nyomdokaiban járva az Isten igazságába és kegyelmébe vetett hitünket az emberek közötti igazságosság munkálásától elválaszthatatlannak tartjuk: „Ahol Istent tisztelik, ott az emberséget gyakorolják.” Ennek jegyében elvárjuk, hogy a tanácskozásunknak is helyet adó Református Székely Mikó Kollégium sorsa rövid időn belül és jogszerűen rendeződjék, és az épület az Erdélyi Egyházkerület tulajdonában maradjon.

Kelet-közép Európa hét országában élő egy test tagjaiként fejezzük most ki együttérzésünket és támogatásunkat különösképpen is a kárpátaljai magyar hittestvéreinkkel és a konfliktust elszenvedő Ukrajna lakosságával. Imádkozunk az igazságos békéért, közösen lépünk fel az erőszak minden formája ellen, és összefogásunkkal, adományunkkal igyekszünk enyhíteni a háborús helyzetben és a kritikus gazdasági viszonyok között élő rászorulók gondjain. Arra hívjuk magyar református közösségeinket és testvéregyházainkat világszerte, hogy szolidaritásukat a Magyar Református Szeretetszolgálattal együttműködve, rendkívüli támogatás formájában juttassák kifejezésre.

Egymásért és magyar közösségünk jövőjéért érzett felelősségünk tudatában fejezzük ki aggodalmunkat térségünk országainak kisebb egyházi oktatási intézményeit érintő kedvezőtlen törvényi szigorítások miatt. Mindez nemcsak egyházaink társadalmi szolgálatát fenyegeti, hanem veszélyezteti Kelet-közép Európa kulturális és felekezeti sokszínűségének gazdag történelmi hagyományát, és ezzel az Európai Unió alapvető értékeit is.

Gottfried Locher, a Svájci Református Egyházak Szövetségének elnöke, illetve a svájci egyházak segélyszervezete, a HEKS igazgatótanácsa a testvéregyházak, Balog Zoltán és Kelemen Hunor miniszterek, valamint Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere a politika képviseletében jelentek meg az ülésünkön, és emelték ki magyar református egységünk előremutató, békességteremtő jelentőségét.

Ez az esztendő több részegyházunk életében ciklusforduló is. A Generális Konvent közössége az elvégzett munkáért mondott köszönettel búcsúzik azoktól az alkotó tagoktól, akik részegyházuk rendelkezései értelmében már nem választhatók újra.

A 7. Magyar Református Világtalálkozó jelmondata szerint összetartozásunk megerősítésére kötelezzük magunkat Krisztus békéltető evangéliuma hirdetésében és népünk szolgálatában, hogy általunk is Isten tettei legyenek láthatóvá.

Krisztus a jövő, együtt követjük őt!

Sepsiszentgyörgy, 2014. július 11.


Főszerkesztő:
Rácz Ervin-Lajos
refszatmar@freemail.hu
Tel.: 0740-483-375

Szerkesztő:
Kovács Mátyás Péter
matyi_p@yahoo.com
Tel.: 0740-140-380

Esperes:
Kovács Sándor
kovacs_is@yahoo.com
Tel.: 0769-668-719

Hivatal:
Szatmárnémeti, Kálvin tér 2. szám
Tel.: 0261-711-816

Szeretettel várunk adományokat a
következő folyószámlára:

RO 86 OTPV 280000383726 RO 01
OTP Bank, Satu Mare