Archive for the Category » Napi Ige «

Velünk az Isten! – 2015. március 27.

“…Kit kerestek? Felelének néki: A názareti Jézust. Monda nékik Jézus: Én vagyok az” ( János 18: 4-b,5).

Jézus nem menekül és nem is bújdosik üldözői elől, sőt Ő teszi fel a kérdést, hogy kit keresnek. Mintegy önként szolgáltatja ki magát elfogóinak. Ez egy olyan magatartás, amelyet csak úgy lehet megtenni, ha tudja, Ő az Atya akaratát cselekszi, amikor felkínálja magát: itt vagyok,cselekedjetek velem belátásotok szerint.

Elfogói dilemmában vannak: a tizenkettő közül vajon melyik lehet Jézus. Kinézetre szinte mind egyforma, nem akarnak hibázni, nagy szégyen volna a katonákra és a főpapokra nézve, ha Jézus helyett más valakit fognak el. Biztosak akarnak lenni dolgukban, ezért fogadják fel Júdást árulónak. János evangélista szerint az Isten Fia nem adja meg azt a “kegyet” Júdásnak, hogy az ő árulása folytán legyen fogoly. Megelőzi ebben az árulót, aki már nem is a tizenegyhez tartozik, az elfogó katonák élén díszeleg. E szerint a Mester nem várja meg azt a bizonyos csókot. A megelőzés arra tanít, hogy neki hatalma lehetne Júdás felett is, minden alattomos emberi gyarlóságon uralkodni tud és belelát az ember szívébe.
Végül minden elvégeztetett Jézus engedelmességében.
Halálra is lehet keresni,
de aki az életet szereti,
meghal azokért, akik
önmagukból zárják ki. Ámen.

Fodor Lajos,

Halmi

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. március 26.

„… az a szeretet legyen õ bennök, a mellyel engem szerettél, és én is õ bennök legyek.” (Jn 17, 26b)

Egyszer egy néger kisfiú nézte a léggömbárust a vásárban. Az árus jó üzletember lévén eloldozott egy piros lufit, amely felszállt a magasba, és egy sereg reménybeli fiatal vásárlót vonzott oda. Aztán felengedett egy kéket, majd egy sárgát és végül egy fehéret is. Egymás után felszálltak a magasba, mígnem eltűntek a szem elől. A kis néger egy darabig álldogált egy fekete léggömb előtt, majd megkérdezte:

- Uram, ha elengedné a feketét is, az is felszállna olyan magasra, mint a többi?

A léggömbárus megértően mosolygott rá. Eloldotta a fekete lufi zsinegét, és miközben az felszállt a magasba, így szólt:

- Kisfiam, nem a színe, hanem ami belül van, az emeli a magasba.

Jézus a főpapi imádságában azért imádkozik, ami belülről emeli fel a tanítványokat és azokat, akik őket hallgatják: az agappéért, a krisztusi szeretetért. A böjti időszak végén ismét arra hívjuk fel a figyelmet, hogy nagypénteken, vagy az egész nagyhéten nem az a lényeges, hogy böjti ennivalót együnk, hanem a belső megújulás, az szeretet, ami felvisz a Golgota magaslatába, ahol átértékelődik életünk. Ámen!

Rácz Ervin,

Erdőd

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. március 25.

Érettünk

„Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nékem adtál, mert a tiéid.” (Alapige: Jn 17, 9),

Olvasandó: Jn 17, 6-21

Csodálatos gondolatsor bontakozik ki e mai napon a böjt útját járó, húsvét felé néző tekinteteink és lelkünk előtt. Jézus főpapi imájánának egy újabb értékes, lelkünket vígasztaló üzenetsora. A halálra készülő Krisztus mindnyájunkért könyörög, imádkozik, mert szeret benünket, szereti ezt a világot. Az életünket akarja megtartani, megmenteni itt e világ forgatagában is.

Egy kedves kis történet bizonysága szerint, egy cserkészcsapat egyik táborozása alkalmával egy éjszakán hirtelen tűzriadót fújt az őrség. A táborhoz közel fekvő kis falucskában rettenetes pusztító tűz tombolt. Az egész cserkészcsapat vödrökkel, edényekkel, szerszámokkal és mindenféle kellékkel felvértezve indult a bajba jutottak segítségére. Amikor megérkeztek szerencsére még csak egy néhány ház teteje állott lángokban. Az oltás dandárját végző gazdák csak annyit kiáltoztak a segtségükre jövő cserkészeknek: „Csak az életet mentsétek fiaim!” Ez alatt az emberi életeket, a vetőmagot és az állatokat értették. Emberi láncot alkotva igyekeztek minden „életet” megmenteni, míg a többiek a tűz megfékezésében, eloltásában segédkeztek.

Jézus éretted és érettem imádkozik. Érettünk mint vetőmagért, hogy élő kenyere lehessünk a világnak. Hatalmas az a feladat amit Jézus nekünk ad. Jézus az ő taníványai által marad meg ebben a világban. Azért imádkozik, hogy Isten földi életünk egész idején tartson meg benünket e világban, sőt, hogy őrizzen meg a gonosztól. Egyzerűen arról beszél itt Jézus, hogy reánk most itt van szükség. Itt kell sónak, gyertyának, magnak lenni. Itt kell szeretned, figyelned másokra, élned és meghalnod majd. Minden Isten szó és cselekedet érettünk, miattunk történik. Legyen áldott ezért az Úr háromszor szent neve.

Ámen!

Elek Arnold,

Szatmár-Németi

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. március 24.

„Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (Jn 17,3)

Egy családnak kedvenc időtöltése volt, hogy kirakóst játszottak együtt. Az édesapa mind bonyolultabbakkal tért haza. Egy este egy több mint ezer darabból álló kirakót hozott a családnak. Azonnal nekiestek. Ám egy óra múlva csalódottság lett úrrá a családon. Akárhogy igyekeztek, el sem tudták kezdeni. Akkor az édesapa észrevette, hogy véletlenül összecserélte a doboz fedelét egy másikéval. A kép, amit néztek, nem egyezett azzal a kirakóval, amin dolgoztak.

Vajon a mi istenképünk, istenismeretünk milyen? Mi nem tévesztjük össze az egy igaz Istent a saját magunk elképzelése által alkotott jóistennel? Pedig ez az örök élet, hogy megismerjük őt.

Kétféle magyarázatot látok a fenti igével kapcsolatosan:

Az pedig az örök élet, tehát egrészt azt jelenti, hogy megismerni őt, ez az örök élet kulcsa. Vajon ismered-e Őt annyira, hogy örök életet jelentsen számodra ez az ismeret?

Másrészt ez azt is jelenti, hogy tökéletesen megismerni az Istent, arra egy élet kevés, oda örök élet szükséges. De életünk előrehaladásával minden nap egyre inkább-inkább megismerhetjük Őt, aki nem unalmas, hanem érdekes és aktuális ma is! Ámen!

Rácz Ervin,

Erdőd

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. március 22.

„Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek.” (János 16, 23b)

Amikor Jézus valami nagyon fontosat akar mondani, akkor kezdi így a mondanivalóját, mint ebben a mondatban. Természetesen minden fontos, amit mond, de ha még nagyobb nyomatékot kíván adni valaminek, akkor mindig ezzel a „bizony, bizony”-al indítja mondandóját. Tehát nem felesleges szóismétléssel van dolgunk, hanem egy rendkívül hangsúlyos üzenet alátámasztásáról van szó. A „bizony” szó az eredeti görög szöveg értelmében „ámen”-nek is fordítható. Ugye, ez már sokkal többet mond nekünk, mint egyszerűen a „bizony”? A Heidelbergi Káté utolsó kérdése, a 129. így hangzik:” Mit jelent az a szócska: „Ámen”?  Az „Ámen azt jelenti: ez igazán és bizonyosan meglesz. Mert Isten az én könyörgésemet sokkal bizonyosabban meghallgatta, mint amennyire én azt szívemből kívánom.”

Miért kell Jézusnak bátorítani a tanítványokat, hogy forduljanak csak bátran Istenhez imádságban, mert meghallgatásra találnak nála? Azért mert eddig ők minden kérdésükkel és kérésükkel Jézushoz fordultak, aki mindig segített rajtuk. Most azonban az Úr Jézus hamarosan elvétetik tőlük és nem fordulhatnak közvetlenül Őhozzá. Ezért tanítja őket arra, hogy mostantól bátran és bizalommal vigyék kéréseiket az Isten elé. Jézus ugyan elmegy, de ők nem maradnak egyedül, Istennek továbbra is gondja lesz reájuk. Jézus elmenetele része Isten tervének, de ez is érettük van, az ő javukat szolgálja, még ha pillanatnyilag fájdalmat és szomorúságot okoz is nekik

Jézus tudja, mekkora megrázkódtatás lesz a tanítványoknak az Ő halála. Ezt csakis úgy vészelhetik át, ha szorosra fűzik a kapcsolatukat Istennel. Ennek pedig egyetlen eszköze az imádság, melyen keresztül elkérhetik Istentől mindazt, amire szükségük van. Dehát tudja-e egyáltalán a mindenkori ember, mire van neki szüksége? Ugyan már, miféle kérdés ez, hát hogy ne tudnám én, hogy mire van nekem szükségem?- mondja sok ember mintegy tiltakozásképpen. Pedig bizony a legtöbbször nem tudjuk. Pál ezt így fogalmazza meg: „Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal”(Róm. 8,26b).

Ugye volt már neked is olyan tapasztalatod, hogy kértél valamit Istentől és nem kaptad meg? Ez azért volt így, mert nem azt kérted, amire igazán szükséged lett volna, vagy egyenesen káros lett volna reád nézve, ha megkapod. Sokszor később jövünk rá arra, hogy bizony  Istennek volt igaza. Mindig neki van igaza. Jó erről nem megfeledkezni. És még valami, ami nagyon fontos: csak Jézus nevében kérjünk, mert Őérette hallgattatunk meg, s kapjuk azt, ami lelkileg épít, ami Isten dicsőségét szolgálja és üdvösségünkre való. Ámen!

Szilágyi Balázs

Szatmár-Láncos

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. március 20.

„De mikor eljő ő, az igazságnak Lelke, elvezérel majd titeket minden igazságra…”

Ján. 16,13

Jézus, tanítványainak arról beszél, hogy sok dolgot kellene még elmondjon nekik, de kevés az idő. Elmondja,hogy jelenleg sok dologban nem látnak még tisztán, sok mindent nem értenek még, de ha próbálná elmagyarázni, akkor sem lennének képesek felfogni.De a Megváltónak nem az a célja, hogy elbizonytalanítson, hogy rámutasson alkalmatlanságunkra, hiányosságainkra. Sőt… Jézus azt a jövőképet láttatja meg övéivel, hogy minden igazságot megismerhetnek, minden jó tudást elérhetnek. S mikor az ige ma neked szól, neked mondja ezt az Úr Jézus.

Hogy ide juss, persze kell egy Vezér, aki elvezet oda a teljes igazságra. Ez a Vezér pedig aZ Igazságnak Lelke, Ő Szentlélek.

Jézus azt mondja itt róla: eljő, azaz eljön…, ez nem opció, nem esetleg, talán, megtörténhet, hanem biztos, hogy eljön. Várd tehát, készíts helyet neki, fogadd, s ha megérint kövesd, hagyd magad vezetni és eljutsz az igazságra… Mert ha nem, maradsz ott ahol vagy, maradsz olyan amilyen a bűnben elbukott ember aki elhitte a Kígyó szavát, hogy jónak és gonosznak ismerője lesz, aki eszik a tiltott fáról…  Ámen.

Jobb Domokos,

Ombod

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. március 17.

„Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket”

(János 15,18)

Nem kedves téma a keresztyének számára, amiről Krisztus beszél, ugyanis mindannyiunk vágya, hogy szeressenek, ahogyan a költő írja: szeretném, ha szeretnének (Ady Endre). A facebook lovasai gyakran jelenítik meg a „szeretettnek érzi magát” állapotot idővonalukon. A gyermek akkor válik egészséges felnőtté, ha szeretetteljes, gondoskodó és bizalmat sugárzó családban nő fel. Senki nem örvend annak, ha gyűlölik, de ha mégis, az már a patológia hatáskörébe tartozik.

Ennek ellenére Jézus azt mondja, hogy ne lepődjetek meg azon, hogyha gyűlöl titeket a világ. Mintha azt mondaná ezzel, hogy nem kedvelhet és szerethet titeket mindenki. (Presser Gábor 1996-ban is énekelt arról, hogy „Nem szerethet mindenki”). Egyrészt Krisztus figyelmeztet, hogy a szolgálat velejárója az ellenséges hatalom ilyenfajta magatartása, de ugyanakkor arra is, hogy a szolgálat lényege nem az, hogy önmagunkat szerettessük meg az emberekkel és világgal, hanem, hogy megmutassuk az Atyát.

Jézus elmondja, hogy ezt a „gyűlölet-bántást” ő már előttünk megtapasztalta, ebben is megelőzött minket. Sokan a házasságuk során, s annak is a kezdetén életük legszebb szerepét játsszák el, énük legszebb arcát mutatják a másik iránt, s igyekszenek minden elvárásnak eleget tenni. Az együttélés során azonban sok esetben kiderül, hogy az állarc mögött mégsem olyan ember rejtőzik, akit kezdetben megismertek. Ez pedig csalódottságot és gyűlöletet táplál a másik házastársban, és nyit utat a bírósági válóperek termeibe. „Tegnap” szerették, „ma” gyűlölik egymást. Hogyan jutottak idáig? Nehéz kérdés…

Polgár Ernő írja, hogy „a beteg és buta ember lelki szegénységének bizonyítványa a gyűlölet”. Kérjük Krisztusunkat, hogy adjon bölcsességet és lelki gazdagságot ahhoz, hogy ha bennünket gyűlölnek is, mi ne azonosuljunk, identifikálódjunk, ezzel az érzéssel. Gyűlölhetnek, de ne gyűlölj!

Ámen!

Király Lajos,

Batiz

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. március 16.

„Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az õ barátaiért.” (János 15,13)

Jézusé a hatalom mennyen és földön. Ő a királyok Királya és uraknak Ura. Ennek tudatában olyan megrendítő azt olvasni, hogy a tanítványait barátainak nevezi. Egyszerű halászok, mindennapi húsvér emberek a barátaivá lehetnek akkor, ha teljesítik Jézus szeretetparancsát. De a barátság feltételét mindenekelőtt Ő alapozta meg.

Egyszer egy tizenéves fiú több hetet töltött a kórházban, mivel rákos volt. Sugárkezelésnek és kemoterápiának vetették alá. Közben kihullott a haja. Amikor hazafelé tartott a kórházból, aggódott – nem a rák miatt, hanem a szégyenérzet miatt, hogy kopaszon kell visszamennie az iskolába. Azt már korábban elhatározta, hogy nem fog parókát viselni vagy sapkát hordani.

Amikor hazaért, bement az ajtón, és felkapcsolta a villanyt. Legnagyobb meglepetésére mintegy ötven barátja ugrott fel, és üdvözölte: Isten hozott itthon! – kiáltották. A fiú körülnézett, és alig akart hinni a szemének, barátai mindnyájan kopaszra nyiratkoztak!

Jézus a mi igazi barátunk, aki annyira szeretett minket, hogy többet tett annál, minthogy leborotválta a fejét. A keresztre ment értünk. Lemondott az életéről, hogy mi élhessünk.

Rácz Evin,

Erdőd

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. március 15.

Jn 15, 11: Ezeket beszéltem néktek, hogy megmaradjon ti bennetek az én örömem és a ti örömetek beteljék.

Ha feltesszük a kérdést magunkban, hogy mit jelent számunkra örülni, örömteljes, boldog életet élni, akkor mindenki más választ adna. Különböző emberek vagyunk, ezért különböznek az igényeink és a vágyaink is, de egy valamiben hasonlítunk: mindannyian szeretnénk egy örömteli, boldog életet élni. Ezért sok mindent meg is teszünk. Úgy gondoljuk, hogy elérünk egy célt, és ezzel meg is szereztük boldogságunkat. De mégis azt érezzük, hogy ez ideig-óráig való. Ismét üressé, boldogtalanná válik életünk.

Ezekkel szemben áll a jézusi öröm: az az öröm, amikor ember segíthet emberen, amely mindig Jézus örömének eredménye és következménye, amellyel Ő segítet rajtunk. Ez a jézusi öröm, a maradandó öröm, a teljes öröm: az elvehetetlen és szinte elpusztíthatatlan öröm. Ez az öröm olyan, amelyet nem zavar meg semmi és senki, se a körülmények, se az emberek. Ennek pedig csak egy titka van: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek!”

Kala Noémi,

Szatmár-Láncos

Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Velünk az Isten! – 2015. március 13.

“Keljetek fel, menjünk el innen” (János 14:31).

Minden munkának van egy kezdete és egy vége. Munkavégzés előtt, felmérjük a tannivalókat, erőt kérünk a magasság Istenétől, a munka befejezésével végig tekintünk mindazon, amit elvégeztünk, kijavítjuk még az esetleges hibákat, megköszönjük Istennek, hogy velünk volt, este már a következő napi teendőket fontolgatjuk. Addig jó nekünk, amíg terveink lehetnek a jövendőt illetően.
Jézus búcsú beszédének utolsó mondata ez az Ige. Arra kéri tanítványait, hogy keljenek fel és együtt menjenek tovább. Nincs megjelölve a hely, a következő fejezetben sem, hogy hová viszi Jézus tanítványait, de mi tudjuk, hogy a szenvedés színhelyére, amelyet nem lehet és nem is akar elkerülni.
Az ember, ha tudná, hogy mi vár reá, elkerülné a szenvedéseket, nem menne azokra a helyekre, ahol veszély leselkedik reá. Megtörtént balesetek után szoktuk mondani, hogy másképpen lett volna, ha…., de a bajt nem tudjuk elkerülni.
Bibliai példa: Mártha mondja Jézusnak: “Ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem”(János 11: 21). A keresztyén ember élete sem mentes a bajoktól, de ezeket hittel tudja elhordozni, mindig az a remény élteti, hogy egyedül Isten vezethet ki bennünket a bajokból és mindig az ő szent akarata teljesedik ki életünk felett.
Adjunk hálát a mi teremtőnknek, hogy érettünk szenvedő Jézusunk van.
Néha szeretnél elmenni,
a bajokat elkerülni,
de érzed, nem lehet,
mindig az lesz,
amit Ő akar,
Fia szenvedése
védő sátorként betakar. Ámen.
Fodor Lajos,
Halmi
Kategória: Napi Ige  Szóljon hozzá

Főszerkesztő:
Rácz Ervin-Lajos
refszatmar@freemail.hu
Tel.: 0740-483-375

Szerkesztő:
Kovács Mátyás Péter
matyi_p@yahoo.com
Tel.: 0740-140-380

Esperes:
Kovács Sándor
kovacs_is@yahoo.com
Tel.: 0769-668-719

Hivatal:
Szatmárnémeti, Kálvin tér 2. szám
Tel.: 0261-711-816

Szeretettel várunk adományokat a
következő folyószámlára:

RO 86 OTPV 280000383726 RO 01
OTP Bank, Satu Mare