Kezdőlap / Napi Ige / 2013. október 18.

2013. október 18.

“Megtére pedig Jósafát, a Júda királya az ő házához Jeruzsálembe békével. És eleibe méneJéhu próféta, a Hanáni fia, és monda Jósafát királynak: Avagy az istentelennek -é segítségül lenned, és az Úrnak gyűlölőit szeretned? Ezért nagy az Úrnak haragja ellened.” (2 Krón. 19,1-2)

Az ember nem választhatja meg a rokonait, legalább is a vérszerintieket nem… de hogy kit vesz el, kihez megy hozzá, azt bizonyosan eldöntheti, még ha a szerelem vak is. Jó lenne bízni abban is, hogy gyermekei választását befolyásolhatja az ember, a „szülő”, de megint csak vékony jégre tévedünk, ha beleéljük magunkat.

A történet Jósafátja a „jó” király fia házassága révén családi kapcsolatba kerül Ákhábbal a „rossz” királlyal. A rokonlátogatás eszem-iszomja háborúba torkollik, persze nem egymásnak esnek a királyok, hanem Ákháb ellenségeire törnek, s bár Jósafát az első fellángolásból a valóságba visszazökkenve próbál, Istenre figyelni, az adott szavát mégsem vonhatja vissza. A hadjáratban Ákháb belehal, de Jósafát, bár nem rajta múlik, megmenekül, sőt békében tér haza.

Isten, szabadító Isten, aki megszabadít, aki megadhatja, hogy békében haza találj, bármekkora slamasztikába keverted magad, de ez az Isten azt is elfogja mondani, hogy hogy haragszik, mert istentelenekkel barátkoztál.

Vigyázz hát kinek segítesz, kivel barátkozol, kivel lépsz rokoni kapcsolatba… ha bajban vagy kérd Isten szabadítását, ha szabadult vagy adj hálát neki. Ámen!

Jobb Domokos,

Ombod

 

Szóljon hozzá