Kezdőlap / Napi Ige / 2013. június 22.

2013. június 22.

„Midőn pedig elvégeztetett, hogy mi Itáliába hajózzunk,

(…) elindulánk (…), jutánk egy helyre, melyet Szépkikötőknek neveznek”

(ApCsel 27,1.2.8. vv.)

Mintha csak egy idilli hajóútról hallanánk, melynek során Pál apostol beutazza a Földközi Tenger partvidékét. Azonban ezúttal nem erről van szó, bár a mód, ahogyan ez a hajóút le van írva, nyugalmat sugall és egyfajta békességet. Az út leírása során sorra említ olyan helyeket, amelyeken megfordult térítői útjai során, és amelyek minden megpróbáltatások ellenére mégis a Krisztus evangéliumának győzelméről beszélnek.

Pedig Pál apostolnak lenne oka a félelemre és kétségbeesésre. Hiszen ő fogoly, és Rómába is kihallgatásra viszik. Meg kell jelennie a császár előtt, hogy ott is bizonyságot tegyen. De ő mégsem fél, hiszen jól tudja: Isten akarata az, hogy neki a Rómába kell mennie. Ezen az úton pedig erőt merít az eddigi hittapasztalataiból.

Szokták mondani, hogy a halála előtt mindenkinek lepereg az élete gondolatban. Pál apostol szemei előtt azon terület vonul végig, ahol ő oly sokat tett, és ahol olyan sok gyülekezet megalakult. Ez pedig őt megnyugtatja, hiszen tudja: Isten, aki eddig is vele volt, most sem hagyja magára.

Az ilyen hozzáállás megszépíti a dolgokat. Könnyűvé teszi a teherhordozást, és erőt ad az előttünk álló útra. Pál apostolra még sok megpróbáltatás vár, de szívében-lelkében békesség van és nyugalom. Ezt adja Isten Szentlelke nekünk is, hogy életünk egy-egy fordulópontján ne félelemmel haladjunk át, hanem az abból fakadó lelki nyugalommal, hogy Isten eddig is velünk volt, és ezután is velünk marad.

Kürti Tamás,

Szatmárgörbed-Aranyosmeggyes.

 

Szóljon hozzá