Kezdőlap / Napi Ige / 2013. december 12.

2013. december 12.

Zsolt. 142

“Az igazak vegyenek engem körül, amikor jól teszel majd velem.” (Zsolt 142, 8b)

Dávid imádságát hallgatva, eszünkbe juthat, milyen jó akkor Istenünkhöz imádkozni, amikor a dolgaink rendben vannak, amikor nincs betegségben, fájdalomban, kétségben a szívünk. Egyszeriben felértékelődnek az áldás percei, a nyugodt, békés családi pillanatok, Istenünkkel vállalt közösségünk.

Mert életünkben sokszor jönnek a próbatétel percei is. Jutunk mi is „életbarlangokba”, ahová nem jut el a világosság, ahol csak sötétség, hideg, veszély van. Lelkünkben mi is azonosulunk Dáviddal, aki panaszkodik, fennszóval hívja az Urat, feltárja nyomorúságát, imádkozik.

Az adventi időszak előrevetíti a szabadulás perceit. Minden nyomorúságunkból megváltatunk a Krisztussal való találkozás után. Vajon figyelünk-e megváltónkra, a szabadítónkra, aki minden veszélyes és sötét „sírbarlangból” kiszabadít és világosságra vezet, vagy pedig beleolvadunk e világ kiszámíthatatlan útkeresésébe.

Dávid ebben a zsoltárban, mintha megragadná Krisztusa kezét és nem engedné el. Érzi, tudja, a következő napot csak Isten segítségével képes megélni. Cselekedje meg a minden kegyelem Istene szívünkkel és életünkkel, hogy mi is így ragaszkodjunk ahhoz, aki elindult felénk, velünk akar találkozni, meg akar minket váltani és igaz barátként akar mellettünk állni, amikor Isten jól tesz majd velünk. Ámen!

Kiss József

Szatmárpálfalva

Szóljon hozzá