Kezdőlap / Napi Ige / 2012. május 26.

2012. május 26.

„Ebből tudjátok meg, hogy az élő Isten van köztetek (…): Íme az egész föld Urának frigyládája előttetek megy át a Jordánon!” Józs 3,10-11. (olvasandó: Józs 3)

Vajon mi honnan tudhatjuk, hogy maga Isten van közöttünk, otthonainkban, családjainkban, gyülekezeteinkben, életünkben? Sok jelt szokott kérni az ember, hogy hite megerősödjön, mégis a legnagyobb jel a kereszt jele, mely a legnagyobb győzelemre emlékeztet bennünket: Isten Fia győzött a bűn és annak minden következménye felett.

Izrael fiai sok csodát láttak már Istentől, megtapasztaltak már annyi mindent. Most pedig ott állnak az ígéret földjének határában, és világosan kell látniuk valamit. A honfoglalás nem az ő ügyességükön, harci erejükön múlik, hanem Isten adja a győzelmet. Látnia kell a népnek saját szemeivel, hogy Isten viszi be őket a „tejjel és mézzel folyó” földre. Hogyan? Úgy, hogy csodát tesz, elvágja a Jordán folyását. De a csodán túl ott vannak azok az eszközök, amiken keresztül megtörténik mindez: a Szövetség Ládája és a papság.

Egyrészt látni fogjuk, hogy a későbbiekben milyen nagy szerepe lesz a Szövetség Ládájának Isten népe életében. Ahol a Láda megjelenik, ott maga Isten is jelen van. Ebben a ládában pedig a tízparancsolat volt (törvény), manna (gondoskodás), Áron kivirágzott vesszeje (kiválasztás). Isten tehát a Szövetség Ládáján keresztül emlékezteti a népet mindarra, amit értük tett.

Másrészt ott van a papság, akik mintegy Istennek szentelve példázzák azt a különleges elhívatást, amire Isten őket kiválasztotta: rájuk bízta az Ő jelenlétének, hatalmának képviseletét a nép előtt; ugyanakkor a nép ügyének-terhének hordozását Isten előtt.

Ebben a fejezetben szép momentumát látjuk leírva annak, amikor Isten az ígéret beteljesítése előtt emlékezteti a népet, kinek köszönhet mindent, hogy majd a föld birtokba vétele után se pártoljanak el Tőle. Jézus Krisztusban pedig a legnagyobb ígéret teljesedett be. Megmaradásunk nem a mi erőnkön múlik, hanem az Ő kegyelmén.

Pünkösdre készülve Isten Szentlelke az, Aki vezeti a Maga népét, és sok folyón, határátkelőn, megpróbáltatáson át majd mégiscsak „megússzuk” azokat, szárazon megyünk át rajtuk, mert Ő velünk van, és mindig velünk marad. Csak el ne feledkezzünk Róla.

Kürti Tamás,

Szatmárgörbed – Aranyosmeggyes

 

Szóljon hozzá