Kezdőlap / Napi Ige / 2012. február 3.

2012. február 3.

“Te vagy-é az, aki eljövendő vagy mást várjunk?”

(Mt 11, 3 )

Keresztelő János jól tudja, hogy Heródes börtönéből kevés esélye van a szabadulásra, pedig szeretne Jézussal együtt tevékenykedni abban a szép munkában, amelynek lényege: az Isten országának hirdetése.

Gondoskodni akar arról, hogy helyette az ő tanítványai tegyenek bizonyságot az Isten Fiáról és a Benne megtalált igazságról. Ezért küldi el a börtönből két tanítványát Jézushoz azzal a kérdéssel, amelyre ismeri a választ, hiszen Róla mondja: “Imé, az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit!” ( János 1:29), ugyancsak ő vallja:” És én láttam, és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia”(János 1:34). Nem felejtette el a rabságban sem, hogy kicsoda Jézus, azt akarja, hogy aki teheti (szabad), közvetlenül, első kézből értesüljön az Igazságról, akiről Malakiás próféta így jövendöl:” …a szövetségnek követe, akit ti kívántok, ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura” (3: 1).

Ugyanakkor azt is akarja Keresztelő János, hogy aki teheti, ne csak neki mondja el az örömhírt, hogy Jézus tanít és csodákat tesz. Az ő két tanítványa egészen biztos, másnak is elvitte az örömhírt: Jézus, úgy tanít,mint akinek hatalma van tanítani, azért tud csodákat tenni, mert neki isteni hatalma van.

A találkozást el kell mondani, tovább kell adni mindazt, amit megismertél Benne: a szeretetet, a bűnbocsánatot, az áldozatot, amelyet bemutatott a kereszten, az örök életet, a mennyek országát…Mond el először gyermekeidnek, unokáidnak, taníts te is az Ő nevében róla. Vannak hittapasztalataid, érezted, hogy Ő megsegített? Ne hallgasd el, légy bizonyságtevő! Ne feledd: Ő is bizonyságot tesz rólad a mennyei Atya előtt! Ámen.

Fodor Lajos

Halmi

 

Szóljon hozzá