Kezdőlap / Napi Ige / 2012. december 8.

2012. december 8.

“…nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogynem kilencvenkilenc igaz emberen, akinek nincs szüksége megtérésre.” (Lk 15,7)

Ha egy családban két vagy több gyermek van, általában a nagyobbik úgy szokta érezni, hogy szülei a kisebbik testvért jobban szeretik. Pedig ez nem igaz, csupán több figyelmet szentelnek neki, hiszen erre van a kisebbnek szüksége. Valamikor a nagyobbik gyermek is részesült ugyanolyan figyelemben, de már “kinőtte” azt, hogy állandóan fogni kelljen kezét.
A hitéletben is így van ez. Amíg az ember hitében nem elég érett, addig követ el hibákat, és szüksége van figyelemre. Így mennyei Atyánk is látszólag több figyelmet szentel a bűnös emberre, hiszen azt szeretné, hogy az megtérjen, és a nagyobbik testvérrel együtt mellette legyen ismét. Vagy mint a tékozló fiú példázatában a nagyobbik testvér úgy érezte, hogy atyja őt elhanyagolta, míg minden figyelmét tékozló kisöccsére szentelte. Pedig az atya egyformán szerett mindkettőt, de éppen akkor, abban a helyzetben, jobban örült annak, hogy elveszettnek hitt fia megkerült.
A mai ige is példázatokon keresztül tanít meg ara, hogy noha az Úr Isten minden gyermekét egyformán szereti, mégis örül annak, ha egy elcsatangolt, elkóborolt gyermeke visszatalál Őhozzá: “Ezenképpen, mondom néktek, örvendezés van az Isten angyalainak színe előtt egy bűnös ember megtérésén.” (Lk 15,10)
Adja Isten, hogy adventi várakozásunkban ez az Ige vezessen Isten kegyelme szeretete, és irgalma felé.” Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” (Lk 19,10)

Kürti Tamás

Szatmárgörbed-Aranyosmeggyes

Szóljon hozzá