Kezdőlap / Napi Ige / 2012. december 13.

2012. december 13.

Lk. 17, 3-4 „…ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, dorgáld meg őt; és ha megtér, bocsáss meg néki. És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki”

Jézus Krisztus ebben a tanításban a megbocsátás készségének határtalanságáról beszél, azonban ehhez hozzátartozik a testvéri intés kötelessége is. Sok, emberi kapcsolatokat romboló konfliktus megelőzhető lenne, ha igyekeznénk ehhez tartani magunkat a hétköznapokban. Három lépésben mutatja meg Jézus a keresztyéni békülés lehetőségét.  Első lépésként meg kell tanulnunk a keresztyéni dorgálást. Úgy kell elmondani sérelmeinket annak, aki megbántott, hogy ne a hirtelen támadt düh vezessen vagy pedig a fölényes ítélkezés, hanem a jobbító szándék. Ezzel kapcsolatban sajnos gyakrabban térünk a másik két lehetőséghez: hallgatok, mert akkor nincs konfliktus vagy megmondom a magamét aztán örök harag. A második lépés a megbánás és bocsánatkérés. Tudnunk kell azt is, hogy nem mindig mi vagyunk a sértettek, nem minden esetben tőlünk kell bocsánatot kérni. A keresztyéni békülés egy nagy akadálya pontosan az, hogy mindenki sértett és a másiktól várja a bocsánatkérést.  Néha nekünk kell akár hétszer is elmondani: megbántam, bocsáss meg. Ez viszont a legnehezebb, mert ehhez először be kell látnunk a saját vétkünk. Harmadik lépés a megbocsátás. Az emberben ilyenkor mindig felmerül a kérdés: miért bocsássak meg? Higgyük el, hogy sokkal több válasz van erre a kérdésre, mint arra, hogy miért haragudjak? Válaszok helyett nekünk legyen elég annyi, hogy határozott parancsunk van Krisztustól: „megbocsáss neki”. Ámen!

DÁVID

Balog Miklós

Nagyobb volt, mint a gőgös Góliát…

Saulnál is, megnyerve sok csatát.

De legnagyobb, amikor megbocsát,

mikor legyőzi saját bosszúját,

legyőzve ezzel önző önmagát.

Lelkem, bár hatna ez a példa rád!

Erdei-Árva István,

Szamoskóród

Szóljon hozzá