Zsolt 34, 12-13
„Jöjjetek fiaim, hallgassatok reám, megtanítalak titeket az Úr félelmére! Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeretne jó napokat látni?”
A problémákat levetkező, azoktól megszabaduló ember, még ha imádkozik is, arra már ritkábban vállakozik, hogy példáján okulva, másoknak tanítással szolgáljon. Hibáinkat, bukásainkat legtöbbször eltitkoljuk, vagy ha észre is vesszük a rossz jóra fordulásában Isten ujjlenyomatát, az előzményről ritkán beszélünk. A 34. zsoltár arra tanít meg mindnyájunkat: hogyan kell tanítani, jó példával elől járni, másokat megszólítani.
Az idézett versek első gondolata, az ifjúság megszólítása, a fiak tanítása minden kor nagy kihívásai közé tartozik. Mert a fiatal mindig mást akar, mást kutat, más úton szeretne elindulni. Az idős generáció tanítása sokszor nyűg. Azonban a zsoltáros nemcsak megszólítja a fiakat, de ez a megszólítás az ifjú generáció legfontosabb kérdését teszi fel: hogyan alakíthatod úgy az életedet, hogy az neked tetsző legyen, miként várhatsz neked tetsző napokat, olyan környezetet, amelyben jól érzed magad? Kérdezni könnyű – mondhatnánk. Meg is kell azt válaszolni! De amikor a válaszon érződik a saját tapasztalat, az átélt, megélt mélységek legyőzése, az elemi erővel hat, mások példájává válik. Amikor a személyes bizonyságtétel valóban őszinte, az a mában is zsoltárrá válik.
Varga Botond Endre slp
Szatmár-Láncos