Világosságot!
Olvasandó János 1,6-13
„Az igazi világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosít minden embert.” (János 1,9)
János evangélista nem a karácsonyi történettel kezdi könyvét, hanem annak lelki történésével, azaz míg mások egy kis gyermek születését látják, addig ő elmondja, hogy mi is történt valójában. A lényeget summázza. Nemhiába, a negyedik evangéliumnak a szimbóluma a sas, mely átlátja a magaslati távlatokból az egészet és a dolgok közötti lényegi összefüggéseket.
A kilencedik vers azt mondja, hogy Jézus az igazi világosság, aki különleges fényt hozott erre a világra. Ez olyan világosság, mely az élet hordozója, ezért kapcsolódik össze az előző igékben az élet és a világosság fogalma. Világosság nélkül tehát nincs élet. A világ teremtése is azzal a mondattal kezdődik, hogy „Legyen világosság”, – mintha Isten azt mondaná: Legyen élet!
Az Ige Krisztusról azt mondja, hogy világosság, azaz élet. Később Jézus is hasonlóképpen szól magáról: „Én vagyok a világ világossága.” (8,12) De ugyanakkor az is megfogalmazódik az Igében, hogy ez a Világosság „megvilágosít minden embert”. A mai világban élő ember előtt két lehetőség van: sötétségben vagy világosságban élni. Krisztus mellett láthatjuk meg, hogy eddig milyen sötétségben éltünk. Ő az, aki „megvilágosíthatja” életedet, aki a „halál árnyékának völgyébe” is fényt tud bocsátani, aki TÉGED is világosság fiá-vá emelhet, hogy te is másokat Őhozzá emelhess. Hisz Petőfitől tudjuk, hogy „Sötét a bánya, / De égnek benne mécsek.” Kapcsolt fel a „mécsest”! Világosságot!
Király Lajos,
Batiz